Lázár Péterné Lechner Ágnes: Családtörténet két szólamban 2. Sziklára épített szülővárosom - Veszprémből Veszprémbe 3/2. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2016)

Az új környezet Budán, a Szépvölgyi út környékének az a Csatárka úttal, Felsőzöldmáli úttal határolt része volt, ahol akkor, a múlt század 60-as éveinek végén még a pihenőkertek, a gyümölcsöskertek és az üres telkek voltak túlsúlyban, az utcákon alig volt forgalom, úgy, hogy a környék akkor még inkább üdülő övezetnek számított. Péter nagyapja még a század elején vásárolt házat egy óriási kerttel a Felsőzöldmáli úton. Apósom már ebben a házban nőtt fel, sőt ide is házasodott, majd itt éltek tovább gyermekeikkel, Erzsivel és Péterrel. Az idők folyamán több részletben a telket, majd a házat is el kellett adni, de a telek egy része megmaradt, s egy örökségből erre építették a 60-as évek közepén azt a házat, ahova a családba kerülve én is beköltöztem, és ahol azóta is élek. Ide érkeztünk haza a Szent István kórház szülészeti osztályáról 1967-ben Balázs fiammal, majd 1968-ban Ágota lányommal, s itt éltük meg az akkor már bevezetett Gyes-nek köszönhetően azokat az éveket, amelyek életem legszebb évei voltak, s amelyekről majd visszaemlékezésem következő fejezetében számolok be.

Esküvőnk után a két család tagjai: Péter nagy-nagynénje, Luiska néni, Anyu, Péter édesapja, az „ifjú pár", Ági és Péter, Péter édesanyja, Apu, Laci bátyám

192