Lechner László: Családtörténet két szólamban 1. Veszprémi vagyok? - Veszprémből Veszprémbe 3/1. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2016)

A gimnáziumi évek közelebbről - Cserkészet a háborús években

ben, lovagló kiképzést is adtak felsős cserkészeinknek. Mindezek táplálták a fiatalság hazafiúi szellemiségét, de a militarista nevelés irányába való elhajlást is. Ez nem volt eredeti cserkész célkitűzés, a józanabb vezetők mérsékelték is ennek az irányzatnak a szerephez jutását. Már amennyire ez lehetséges volt a diktált politika ellenében.

Az 1942. évi bakonybéli táborozás a háború ellenére még békebeli jellegű volt 74 résztvevővel. Nagy tábor volt még a következő évi is Balaton- akali és Zánka között, ahol 80-an voltunk, de itt már erősebben érződött a háborús nyomás a családok megpróbáltatásain keresztül is, hisz már a doni katasztrófa után voltunk. A közhangulat fokozatos átbillenését a családokat szórványosan sújtó tragédiák szaporodása váltotta ki. Apák, férjek, fiák vesztek oda az orosz harctereken, az érintetteknek kevés vigaszt jelentett a hősök felmagasztalása. Az ország vezetői és lakossága körében egyre erősebben tudatosult, hogy ha így mennek tovább a dolgok, akkor a vesztesek oldalán fogjuk végezni. így jutottunk el a végzetünket megpecsételő 1944. március 19. dátumhoz, amikor a „vonakodó csatlóst" Hitler az országunk megszállásával büntette, felrúgva az addigi viszonylagos szuverenitásunkat.

Az 1942. évi bakonybéli cserkésztábor, a Fecske-őrs tábori képe.

Térdelő sor: Gyarmati Tibor, Harmati Béla őrsvezető, Lechner László, Kollár Lajos segédőrsvezető, Székelyhídi János

83