Lechner László: Családtörténet két szólamban 1. Veszprémi vagyok? - Veszprémből Veszprémbe 3/1. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2016)

A gimnáziumi évek közelebbről - Barangolás a régi környezetben

Édesanyák által jeles ünnepi alkalomra virágokkal gazdagon díszített szentély és oltár a piarista templomban

a mögöttük fennmaradó helyeket pedig a szülők és más hívők foglalták el. Itt kell említeni, hogy a szülők és többen a külső szállásadók közül is, nagy hányadban szoros együttműködést tanúsítottak az iskola vallásos nevelésével. A miséken ugyanazt a szentbeszédet hallgatták, mint a diákok, sőt részt vettek az esetenként tartott Szülők Iskolája című oktatásokon, amelyek megszervezése akkor dr. Előd István hittanár nevéhez fűződött. Az édesanyákból szerveződött csoport végezte a templom díszítését is virágokkal, kézimunka kiegészítésekkel és más kellékekkel. Téli időben a hitetlen templomban védekezni kellett a hideg ellen. Ezért az alsós diákok számára kijelölt állóhelyeken a műkőlapozású padozat deszkaborítással volt ellátva, ami jellegzetes dobogó hangot adott a bevonuláskor. A diákmisére való gyülekezés az iskola folyosóin, jó időben az udvaron történt, és innen kettes sorokban vonult át a diákság a templomba kilenc óra előtt öt perccel. A misén a szentbeszédet rendszerint a hittanár (a mi időnkben dr. Előd István, később dr. Medvigy Mihály) tartotta. A leghidegebb téli időszakokban a diákmise keretében nem volt szentbeszéd, hanem 30 perccel korábbi kezdéssel külön szentbeszédeket tartottak az alsósoknak a rajzteremben a felsősöknek pedig a díszteremben, amelyeket ezekre az alkalmakra befűtöttek.

A templomi szertartások zenei kíséretét diák-orgonista és az iskola fiú-vegyeskara látta el az énekkarvezető tanár irányításával. Az énekkar vezető tanára előbb Berkes József, majd 1940-45 között Helyes László volt,

77