Lechner László: Családtörténet két szólamban 1. Veszprémi vagyok? - Veszprémből Veszprémbe 3/1. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2016)

Veszprémi lettem - Városkép emberekkel, öltözetekkel

Egyenruhás személynek kijáró, megkülönböztető tisztelet illette a reverendás katolikus papokat, akik mindig és mindenütt így jelentek meg. Kivételt legfeljebb cserkész tiszti minőségben és szolgálatban tehettek, amikor diákjaikkal együtt táborozásokon, vagy kerékpártúrákon cserkészruhába öltöztek. A világi és piarista papok fekete reverendájától szembetűnően eltérő volt a Ferences rend tagjainak (köznyelven: ferences barátok) sötétbarna csuklyás csuhája, a derekukon cingulus (széles öv) helyett csomózott kötélövet viseltek. Ok inkább csak a várban és környékén voltak láthatók. Akkor még tanító rendiek nem lévén, diákfelügyeleti városi sétákat nem kellett tenniük. A reverendás öltözetnek része volt abban a régi mondásban is, hogy Veszprémben vagy a szél fúj, vagy harangoznak, vagy papot lát az ember. Ma már nem látható, hogy ki a pap, ezzel a szólás is elvesztette a háromkritériumos tartalmát. Kihalásával is szegényedett társalgási nyelvünk színesítő humorizálása.

Ünnepi felvonulás a Rákóczi Ferenc utcában, 1936.

49