Lechner László: Családtörténet két szólamban 1. Veszprémi vagyok? - Veszprémből Veszprémbe 3/1. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2016)

Veszprémi lettem - Városkép emberekkel, öltözetekkel

időszakát. Ekkor történt az országos vasúthálózatba való bekapcsolódás és 1908-ban már a Győrt és a Balatont összekötő szárnyvonal is átszelte a várost. Ez időben valósult meg a város villamosítása, felépült a Színház, a Postapalota, a Károly-templom, a Kórház, a Gyermekmenhely és több más középület, valamint bérpalota, amelyek a századforduló előtti palotákkal együttesen adták meg Veszprém ma is meghatározó városi arculatát. Ezekkel a városfejlesztő építkezésekkel párhuzamosan alakították ki a Püspökkert (ma Színházkert) tetszetős megoldású körülhatárolását, a nyugati és északi oldalon baluszter soros párkánymellvéddel, a keleti és déli oldalon kőlábazatú kovácsoltvas kerítéssel. Ennek a kerítésnek döntötte le több méteres részét 1940. július 17-én a példátlan mértékű felhőszakadás, amelynek lefolyását és pusztításait tízéves gyermekként éltem át. A városszépítők arra is ügyeltek, hogy az akkor még légvezetékes városi villanyhálózat tartóoszlopai a környezetükbe illő formát kapjanak. Ezért egyedi sorozatban tervezték és gyártották le a veszprémi megalkotójukról „Csomay-féle" oszlopoknak elnevezett karcsú vasbeton tartószerkezeteket, amelyek díszítésül törzsük átmeneténél színes gallért, tetejükön csúcsgömb lezárását kaptak. Ezekből egyetlen ott felejtett, 102 éve beépített példány ma is a helyén áll az Erzsébet sétány végén, az Egyetem kőkerítésén belül.

A mélyebben fekvő Püspökkert és a vele szomszédos Erzsébet tér zöldterületei jellegükkel összekapcsolódtak, a köztük áthaladó közlekedési úton túli parkosított rész a liget és sétány árnyas területein folytatódtak. Impozáns, sajátos stílusú, egymáshoz mégis harmonikusan üleszkedő paloták által övezve jött létre a belváros legnagyobb zöldterülete. Már kialakításakor hosszú időre késznek mutatkozott, Veszprém értékes öröksége lett, amihez hozzá tenni, vagy belőle elvenni is kár lenne. Jól érezte ezt a későbbi városvezetés is, mert a háború által ütött sebek eltüntetése az eredeti esztétikai értékek szem előtt tartásával, sőt előnyös gazdagításával történt. A déli oldal lebombázott házsora helyén természetes alapkőzeten sziklakért épült, föltöltött része pedig a Megyeház előparkjának és történelmi emlékműnek adhatott helyet az eredeti látványképek csorbítása nélkül.

Szerencsémnek mondhatom, hogy ez a zölddel pompázó városközpont rendszeres közlekedési útjaim során mindig elém tárult. Felüdített az itteni áthaladás és maradandó emlékekbe rögződtek a helyhez kapcsolódó élmények. A Színház déli falán úgy tűnt a Hunor és Magor monda illusztrációja, mintha a Csodaszarvas a Püspökkert fái felett száguldana. Nyáron díszhalak úszkáltak az Erzsébet királyné szobra közelébe telepített, lapos terméskövekkel burkolt csobogó vízmedencében. Aranypáva sétál44