Lechner László: Családtörténet két szólamban 1. Veszprémi vagyok? - Veszprémből Veszprémbe 3/1. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2016)

Létezésem eredete - Szülői családunk létrejötte Felsőiregen

Szülői családunk létrejötte Felsőiregen

E fejezetet kezdem azzal, hogy a címben megjelölt községnév már régóta nem található az irányítószám jegyzékben. Személyi igazolványomban sem ez a név, hanem Szemcséd van beírva születési helyként, holott ugyanebben a községben születtem 1930. február 6-án. Az eltéréseket az okozza, hogy 76 évvel korábban két egybeépült község volt itt, amelynek az északi és nagyobbik részét Felsőiregnek, a déli, kisebbik részét - ami ugyancsak bejegyzett település volt - Szemcsédnek nevezték. Egy belügyminiszteri rendelettel 1939-ben összevonták a két községet, s azóta Iregszemcsének hívják a Tolna megyei Tamási járásban fekvő nagyközséget. A Felsőireg nevet azóta jóformán csak a népdalgyűjtések helymegjelölései őrzik, elsősorban Bartók Bélának az 1920-as években itt végzett gyűjtőmunkája és feldolgozásai nyomán. A helybeliek viszont annak előtte is és most is használják a rövidített „Ireg", vagy népiesen az „Ürög" elnevezést. Maga Bartók is az utóbbi népies elnevezését használta. A Magyar képek c. 5 tételes feldolgozásának egyik számát angol nyelvű kiadványon „Swineherd-Dance of Ürög" címmel látta el, ami magyarul az „Ürögi kanásztánc".

Iregszemcse, Viczay-Komfeld kastély az 1900-as évek elején

21