Benkő Lajos: Veszprémtől Pockingig. Napló, 1945. március 2. - október 2. - Veszprémből Veszprémbe 2. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2016)
Benkő Lajos hadnagy naplója
sanak bennünket. A röplap azt mondja, hogy az itt kint lévő magyarság jelentős része nem kíván orosz megszállás alá hazamenni. Mi magyarok tudatában vagyunk annak, hogy hazánk, nemzetünk, és egyéni létünk is kizárólag az angolszászok akaratától függ. Mibennünk nem a volt ellenséget, hanem azt a jó barátot látják, akik egyedül segíthetnek a magyarság katasztrofális helyzetén. Mondanom sem kell, hogy ezzel a szöveggel itt senki sem ért egyet, halálra keresik a röplapok terjesztőit, akik - tudjuk - a hazaindulásunkat késleltetni akarják, és késleltetik is. Az ellen-röpcédula is megjelent, ez talán használ valamit. A veszprémi borbély barátunk ma reggel eljön, és mindkettőnket megnyír. Ma majdnem az egész napot Veráéknál töltöm. Még ebéden is ott vagyok. Nevezetes esemény van, ugyanis Gyula bácsi felbontja egyetlen utolsó üveg kitűnő francia borát. Ebédhez egy amerikai konzerv szolgál, és utána alma. Kártyázunk egész este 7 óráig, amikor is híreket megyünk hallgatni. Most érzem, hogy az otthon melege az, ami hiányzik, nagyon kellemesen éreztem magam. Gyurinak írt levelemet elviszem a Vöröskeresztes Hivatalba. Csortos Gyula meghalt.200 A román rádió valóságos védőbeszédet tartott a Groza kormány mellett, hangsúlyozva, hogy ez a kormány bírja a nép teljes bizalmát, és csak a reakciósok igyekeznek ellentétet szítani. A Párizsi Vásáron láthatjuk a lábbal hajtható repülőgépet, és a vízi kerékpárt. Pocking, 1945. szeptember 10. hétfő Mivel az este sokáig fent voltam, ma délelőtt tovább alszom. Vera sokszorosított egy angol szótárt, egyet 10, egyet pedig 5 RM-ért eladok. Délben kivasalom a kimosott pár darab ruhát. Délután elmegyek tornászni, mert hízom, a hasam mindig nagyobb lesz. Utána megfogalmazzuk az üzenetet, melyet a párizsi magyar rádióadásban fognak felolvasni. Egy csomó rossz harisnyát viszek Verának megstoppolni. Már nagyon betegek, régen nem stoppolja senki sem őket. 5 óra felé nekiülünk kártyázni Gyuláéknál. Este 10 óráig játszunk, vacsora megszakítással. Utána elmegyek, meghallgatom az esti híreket. Addig a víz megmelegedett, fejet mostam. Vi 12-re már aludtam. A Pockingi Híradó szombati számából megtudjuk, hogy a temetőnkben már 23 magyar alussza örök álmát, a Kis Újság aug. 22-i számából ol200 Csortos Gyula (1883-1945) színész 1945. augusztus 1-jén hunyt el. Lásd: MN 6.1998:171. 158
