Benkő Lajos: Veszprémtől Pockingig. Napló, 1945. március 2. - október 2. - Veszprémből Veszprémbe 2. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2016)
A veszprémi 101. vadászrepülő ezred története
Pumáknak március 21-én el kellett hagyni Veszprémet és Kenyéribe repültek át. Március 24-én Szombathelyre, majd azt követően Grosspeters- dorfba, március 31-én pedig Tullnba kellet áttenniük a bázisukat. Áprilisban újabb átszervezés, az osztályok géplétszámát 16-ra csökkentették. Az utolsó győzelmet április 17-én aratta Kiss főhadnagy egy Jak-9-cel szemben. 1945. április 22-én volt az ezred utolsó bevetési napja. A háború végét Raffeldingben élték meg, ahol az egység összes gépét felgyújtották. 1945. május 5-én megadták magukat az amerikai 206. műszaki zászlóalj parancsnoka előtt és elindultak a Wels közelében lévő hadifogolytáborba. A 101. vadászrepülő osztály, majd ezred mintegy 2880 gépbevetést repült. A bevetések során több mint ötven pilóta halt hősi halált, és többen vesztették életüket légi balesteben vagy a bombázások során. A vadászrepülő ezred működése során mintegy 280 légi győzelmet aratott, amely teljesítménnyel a háború egyik legkiemelkedőbb magyar katonai egysége volt.8 Az ezred legeredményesebb pilótája vitéz Szentgyörgyi Dezső zászlós volt, 29 igazolt légi győzelemmel. A háború alatt egyszer sem lőtték le, tehát nem kellett ejtőernyős ugrást, vagy kényszerleszállást végrehajtania. A 101/1. vadászosztály két tagja Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet kapott (Molnár László főhadnagy posztumusz, Debrődy György százados), ezen kívül két másikat (Szentgyörgyi Dezső zászlós, Tóth Lajos hadnagy) is felterjesztettek a legmagasabb kitüntetésre. A Puma ezred pilótái a háború végén amerikai hadifogságba kerültek, ami esetükben kedvezőbb volt a Gulágot, vagy esetleg kivégzést jelentő szovjet hadifogsághoz képest. A háború utáni években Magyar- országon - az egyre inkább kiépülő kommunista hatalom - a királyi légierőben szolgált pilótákat megbélyegezték („horthysta", „fasiszta" katonai múltjukat rótták fel nekik, szovjet gépek lelövését stb.). Az ellenséges politikiai légkör miatt több pilóta kényszerült emigrációba és telepedett le különböző nyugat-európai vagy amerikai országban. Az itthon maradtak közül sokan börtönbe kerültek, néhányan közülük bele is haltak a börtönévekbe, de volt, akit kivégeztek. A többiek veréseket, kínzásokat elszenvedve, rövidebb-hosszabb idő után szabadultak. A magyar második világháborús repülőknek a hősies helytállásukért és a hazáért áldozott életükért hálával és tisztelettel tartozunk. 8 B. Stenge 2014:1. 12
