Benkő Lajos: Veszprémtől Pockingig. Napló, 1945. március 2. - október 2. - Veszprémből Veszprémbe 2. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2016)

Benkő Lajos hadnagy naplója

Pocking, 1945. július 8. vasárnap Délelőtt elmegyek az amerikai misére. Magyar énekkar van, amerikai pap, vegyes hallgatóság. Mise végén eléneklik ők az amerikai, mi pedig a magyar himnuszt. Kitűnő ebéd után, mely újkrumplis borjúhúsból és húslevesből állt, Gizivel elmegyünk sétálni. Oda megyünk, ahol a riadók ideje alatt voltunk, a méhes mellé. A méhest azóta elvitték, de még a pa­dot is. Este ismét meghallgattuk a híreket, utána kiültünk a kerthelyiség­be zenét hallgatni, és a táncot nézni. Jenciékkel kártyázva, az idő hama­rosan elmúlt. 11 óra után tejbe kakaót főztünk, és 12-kor lefeküdtünk. Délutáni sétánk alatt a temetőben is voltunk. Már tíz sír is van, főleg kisgyerekek. Tegnap temették azt a zászlóst, akit motorbicikli szeren­csétlenség ért. A legjobb politikai hír, hogy az angolok kiszélesítik az angol meg­szállási zónát Ausztriában. Grác és Bruck angol megszállás alá fog kerülni, Steyerországgal együtt. Az idő javul, ma már a déli órákban jár­hatunk ingben. Ma itt járt Szarukán igazgató úr, és megbeszéljük, hogy a magyar földreformra ismertető délutánt rendezünk, hozzászólások­kal. Összehozom a szakemberekkel, akikkel a vitát megrendezik, mert engem is nagyon érdekel a dolog, főleg a szakemberek és jogászok véle­ménye. Másik érdekes politikai hír, hogy összeírják a románokat, illetve azokat, akik erdélyiek, és oda vissza is akarnak menni. A jugoszlávo­kat szerdán viszik el, és akkor ők költöznek ki a külső táborba. Steidl Tónival ismét fogadtam 100 pengőben, hogy hamarosan hazamegyünk. Nagyon ideges, és mindig a családjáért aggódik. Pocking, 1945. július 9. hétfő Délelőtt a magyar földreform vitadélutánjának előkészítéséről tárgyalunk. Közben jön egy idős hölgy, aki mondja, hogy együtt indult el Gyuriékkal Nagycenkről. Egész Waidhofenig együtt jöttek, ő ott a Lévayékhoz csat­lakozott. Gyuriék mentek tovább. Nem sok élelmük volt, mert ami volt az is megromlott még Nagycenken. Márc. 28-án indultak el Nagycenkről. Céljuk volt az aranyvonattal Svájcba kijutni. A hölgy nem mondott sokkal többet, mint Holferick Frici, a Gyuri barátja. Szabó zászlós és Zádor főhadnagy megjöttek, és mondják, hogy egy alezredes Salzburgból visszajött, ott kereste a családját. Megtudta, hogy ott ahol a hozzátartozói voltak, az az alakulat már elindult haza. 102

Next

/
Oldalképek
Tartalom