Demény Antal: Gyulafehérvártól Veszprémig - Veszprémből Veszprémbe 1. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2014)

Megszülethettem

Egy év múlva 1931. május 20-án, annak rendje és módja szerint világra jöttem. Egy súlyos feszültségekkel terhes, nagyon áldatlan világra, eggyel gyarapítva a nem kívánatos román állampolgárságú kisebbségi magyarok lélekszámát. (A „magyar anyanyelvű román" kifejezés későbbi találmány.) Másnap apám ennyit mondott: „Elmegyek az Anyakönyvi Hivatalba bejelenteni a gyereket." Többet egy szót sem, csak amikor hazajött, a maga tömör stílusában: „Tanítsd meg a fiadat keresztet vetni, te kínlódsz vele többet."

Nemsokára meg is kereszteltek a székesegyházban. Keresztapám a család barátja, Kászonyi Alajos kanonok, míg keresztanyám, apám szintén református nővére Rózsika néni lett. Erdélyben előbb találták fel a magyar vallások közötti együttműködést, mint a Vatikánban az ökumenizmust. Születésemet követően szüleim egy nagyobb összeget betettek a bankba és úgy számoltak, hogy mire felnövök a kamatokkal együtt az fedezni fogja egyetemi tanulmányaimat. Két év múlva a bank megbukott, a pénz odaveszett.

15

Szüleim házasságkötésükkor, 1930.