Demény Antal: Gyulafehérvártól Veszprémig - Veszprémből Veszprémbe 1. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2014)

Ismét az egyetemen

Nem volt kevésbé magasröptű a vizsga sem. Egy ízben az alagút-effek- tus volt a tételem. Szabatosan elmondtam a jelenség fizikai értelmét és hatását. „Rendben van, a közepese már megvan, lássuk a levezetést." A kiinduló egyenletet emlékezetből kellett felírni. A memóriám ismét cserben hagyott, valami nem volt pontos. Aztán elkezdtem levezetni, a matematikával nem volt hiba. Bólogatott, s közben vadul lapozott a jegyzetében, majd megszólalt: „Nézze, itt nem egyforma, sajnálom, csak közepes." Nagy kedvet éreztem, hogy a katedrát rátegyem a fejére.

Egyetemistaként, 1952

A Veszprémi Egyetem, 1953

Szerencsére, a tanszéken a többiek normálisak voltak. Dobos Dezső annyira úriember volt, ha a vizsgán valaki a kérdésére nem tudott felelni, ő kért elnézést. Kerti Jóska pedig bár az elméleti levezetéseket is tudta- valószínűleg egyedül a tanszéken -, abszolút érthető gyakorlati dolgokat oktatott. Vele közelebbi ismeretségbe még az egyetem előtt kerültem. Almádiba utaztunk Magyar Gyuszival. Mondtam neki, hogy egy Kerti nevű új sakkozó került a városba, aki részt vett az Országos Egyetemi Bajnokság döntőjében. Ő elővette a Sakkéletet, s gúnyosan mondta.- „Valóban részt vett, utolsó is lett,"- „Mert visszalépett a uerse»yfó7 "-válaszoltam.

128