Somfai Balázs: Veszprém megye ötvenhatban. Források és könyvészet Veszprém megye 1956. évi történetéhez (Veszprém, 2012)
Későbbi visszaemlékezések
Későbbi visszaemlékezések Tanács Kerosztályával is, akik pillanatnyilag nem tudtak segítségünkre lenni. Veszprémben 2-án éjszaka a Bakony Szállóban, majd 3-ától kezdődően Németh Géza elvtársnál szálltunk meg, az ő és felesége meghívására. Náluk kényszerültünk lenni az események következtében november 9-ig, amikor is egy Pápára jövő teherautó az oktatási osztály segítségével hazahozott bennünket. Munkahelyemen 10-én jelentkeztem, ahol szeretettel fogadtak. (Legalábbis] azt mutatták.) Hazaérkezésemkor örömmel értesültem, illetve tapasztaltam, hogy Pápán általában az ellenforradalom időszakában rend és nyugalom volt, családomnak, rokonaimnak és munkatársaimnak különösebb bántódása nem történt. Kérdés: Ha szükségessé vált hazautazása, akkor miért ment vissza és nem érzett felelősséget az előadás esetleges elmaradása miatt? Válasz: Nem, mert estétől legalább 15 vonattal hazaérkezhettem volna csütörtök estéig. [...] Kérdés: A Sztalin-szobor ledöntését látva milyen vélemény alakult ki benne? Válasz: A tömeg hangulatán elcsodálkozva nem tudtam véleményt alkotni. Kérdés: Budapestről keresett-e valakivel telefonösszeköttetést és mi volt annak a célja? Válasz: Még nagynénémnél való tartózkodás időszakában a szomszédban lakó Serényiéktől több ízben telefonösszeköttetést kerestem Pápával. A Gellért- szállóba való megérkezéskor azonnal érintkezésbe léptem a telefonközponttal, hogyha arra lehetőség nyílik, szíveskedjenek Pápával összeköttetést teremteni. Ez 1-jén reggel 6-7 óra között sikerült is, amikor először a pápai postaközponttal, majd később, miután hivatalok, vállalatok, a tanács még nem üzemelt, így a tudomásom szerint egyetlen távbeszélővel rendelkező pedagógust, Harsányi Sándort kapcsolták, akitől arról értesültem, hogy családomat, feleségemet előző délután látta és nincs semmi bajuk, majd közölte velem, hogy hála istennek Pápán semminemű csatározásra nem került sor. Üzentem általa feleségemnek, hogy jól vagyok és igyekezem haza. Kérdés: Veszprémből Moór ezredesen kívül kivel keresett még összeköttetést? Válasz: Veszprémből az oktatási osztályról a városi tanácsot hívtam fel, ahol egy telefonügyeletet teljesítő személytől afelől érdeklődtem, hogy ki volna olyan személy, aki Veszprémből történő hazajövetelem elő tudná segíteni. O Katona Istvánnak adta át a kagylót, aki bejelentette, hogy semmilyen jármű nem áll rendelkezésre, és így kerestem kapcsolatot a postaközponton keresztül Moór elvtárssal, aki már több alkalommal patronálva iskoláinkat, segítséget nyújtott honvédségi gépkocsijaival. Kérdés: Kíván még valamit előadni? Válasz: Először is azt kívánom kihangsúlyozni, hogy amikor fegyelmi vizsgálatom elrendeléséről legelőször értesültem, váratlanul ért, és nagyon meglepett. Az volt a határozott érzésem, hogy nem ezt érdemeltem. [...] Nem állítom, 161
