Mordovin Maxim et al. (szerk.): Posztó Pápa piacán. Vándorkiállítás 2016 Katalógus (Veszprém-Pápa-Budapest, 2016)

Posztó Pápa piacán - IV. Posztóplombák és textilkereskedelem Magyarországon a kora újkorban Pápa példáján

A 15. századtól egyre több németországi plomba kezdett felbukkanni Magyar- országon. Ezek Pápához hasonlóan inkább a délnémet területekről érkező posztókról származnak. Nürnberg például legalább háromféle plombatípussal képviselteti magát. Az egyik legszebb kivitelezésű plomba is innen származik, amelyen Szent Lőrinc, Nürnberg egyik plébániatemplomának védőszentje látható. Ilyen lelet mindezidáig csak a Dél-Alföldről és a mai Kelet-Szlovákia területéről ismert. Látványosak a nagyméretű városi címeres plombák is. Ezek aló. század közepéig gyakori leletei az ország legkülönbözőbb pontjainak: Tolna és Baranya megyéből, valamint az Alföldről (Bács, Opusztaszer, Csomor- kány, Szeged, Hajdúnánás) is ismertek. Néhány darab a 16. század utolsó negyedére keltezhető, s végvárakban folytatott ásatások során kerültek felszínre (Bajcsa, Diósgyőr). A nürnbergi posztó aló. század közepére oly mértékben elárasztotta Magyarországot, hogy a róla leszakadt vagy letépett ólompecsétek a 18. század elejétől folyamatosan felbukkannak a legkülönfélébb helyeken. A gazdag alföldi városok különösen jó vásárlóhelyei voltak a minőségi textileknek. Mindez végül odáig vezetett, hogy 1704-ben egy, a Tiszából kihalászott, töredékes nürnbergi plombát tekintették Szeged nagyobb pecsétjének, mivel az eredetit, amely a hódoltság idején elveszett, nem ismerték. Éppen ezért azóta Szeged címere a nürnberginek a tükörképe.

Nürnbergi plomba (16. század) • Szeged városának mai címere •