Mordovin Maxim et al. (szerk.): Posztó Pápa piacán. Vándorkiállítás 2016 Katalógus (Veszprém-Pápa-Budapest, 2016)

Posztó Pápa piacán - IV. Posztóplombák és textilkereskedelem Magyarországon a kora újkorban Pápa példáján

javít a képen. Az os2trák posztó esetleges jobb minőségét a kisebb szállítási költség miatt tudták csak megfizetni. A Sziléziából érkezett posztókhoz kapcsolható plombák közül is számos olyan fordul elő Pápán, amely máshonnan mindezidáig nem ismert. A legtöbb darab Haynau (Chojnów) városkából érkezett, de szintén nagy mennyiségben találunk löwenbergi (Lwówek Sl^ski) plombákat is. További négy település - Neurode (Nowa Ruda), Loben (Lubin), Teschen (Cieszyn) és Pless (Pszczyna) - csak egy-két darabbal képviselteti magát. Ezek pápai jelenléte jól behatárolható a drágább délnémet posztó háttérbe szorulása utáni, és a harmincéves háború pusztításait megelőző időszakra. Az utóbbi vezetett ugyanis számos sziléziai város textiliparának hanyadásához.

Cseh- és Morvaországból három fontos kora újkori textilgyártó központ képviselteti magát a pápai leletanyagban: a morva Iglau (Jihlava) és Neutitschein (Novy Jicín), illetve a cseh Neuhaus (Jindfichűv Hradec). Az összes pápai plomba között az ulmi darabok mellett a iglauiak (jihlavaiak) szerepelnek a legnagyobb mennyiségben. Mindkét morva típus egyértelműen beazonosítható a városok címerképei alapján. Az iglaui (jihlavai) darabok sünábrázolása mellett néhol kivehető a JIHLAVIA körirat is. A neutitscheini (jicíni) plombákon nagyon különleges címer látható: egy felhőből kinyúló, patkószerűen ívelő végű nyilat tartó kar. Érdekes, hogy az összes neutitscheini (jicíni) lelet olyan rétegből származik, amelyben volt iglaui (jihlavai) plomba is. Ezek mind az 1530-as és 1580-as évek közötti időszakra keltezhetők.

Osztrák területekről a pápai anyagban csak bécsi plombák fordulnak elő. Ezek könnyen azonosíthatók a tartomány és a város címere alapján. A bécsi kapcsolat már az írott forrásokból is igazolható volt, az előkerült plomba azonban legalább fél évszázaddal korábbra teszi ennek a kapcsolatnak a kezdeteit.

Az egyeben eddig azonosított itáliai darab a rajta szereplő szárnyas oroszlán alapján egyértelműen Velencéhez köthető. A plomba, amely biztosan jobb minőségű textilterméken érkezett, unikáüs, analógiái nem ismertek, valamikor a 15. század végén érkezhetett Pápára. Sajnos a posztó fajtáját nem tudjuk közelebbről meghatározni, ugyanis a velencei kereskedők a városállam készítményei mellett számos más ország áruját is szállították, nem ritkán saját pecsétjeik alatt. A 17. században biztosan tudunk selyemruhákról Pápa városában, ilyen maradványokat találtunk ugyanis az egyik sírban.

Feltűnő az angliai jellegű plombák nagy száma a piactéren. Legalább öt ilyen darab került elő, s ezek négy típusba sorolhatók. Az egyik pápai plomba a legkorábbi ilyen lelet Magyarországról, még az 1500 körüli időből származik.

46