Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - IV. Takácsi a polgári forradalom és szabadságharc idején (1848–1849)
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV is éhínség lépett fel. A lelkész és a tanító a rendkívüli helyzetben kivételesen hozzájárult ahhoz, hogy rozs helyett áprában ad/a meg járandóságukat. Mivel a kormányzat szervezett segítséget is kilátásba helyezett, a falu Tóth Balázs református lelkészt bízta meg azzal, hogy menjen el Bécsbe és a királytól kérjen segítséget. Ferenc József király szeptember 8-án kihallgatáson fogadta is a lelkészt, akit meghallgatott és „ Mindjárt segítenetek nyájas szelídséggel kiejtett Ígéretével bocsátott el".734 Valószínűleg ő volt az egyetlen takácsi személy, aki személyesen találkozott az uralkodóval. Elnökök: a’ lelkész és a gondnok. Jelen voltak: öreg Bodor János, Nagy Imre, Vincze László, Bereczky Dániel, Józsa János, Horváth Dániel, Horváth Gábor. 1. A’ gabonaszedés, mint a’ roppant ínségben igen fontos tárgy tevén a’ tanácsülés egyedüli tárgyát, hosszas megfontoló beszélgetés után határoztatott, hogy a’ gondnok és egyházfiak azonnal látogassák meg a’ híveket házaiknál, ’s felszólítván őket gabonakötelezettségük lefizetésére; egyszersmind tájékozást nyerhetnek, valyon mily mérvben lehet reményleni a’ gabona beszedését. 2. Nem kis időt igénylett az a’ fölötti beszélgetés is, valyon a’ rozsbeli illetőség kifizetése miként eszközöltessék, miután a’ szükséges mennyiséget természetben beszedni a’ hihetőséggel nem látszott egyezni. Erre nézve az határoztatott, hogy a’ gondnok induljon el a’ hívekhez, ’s megkérdezvén tudja ki, hogy kik fognak adni természetben rozsot, ’s azután jelölje fel, hogy ebből mennyi összeg áll elő. A’ még ezután hiányzó összeget azután a’ pápai piaczon kell megvenni. [...] Ennek eszközésével megbízatnak [a] lelkész, gondnok és Győri Gergely presbyter. FORRÁS: DREL III. 66. Takácsi református egyház tanács- és közgyűlési jegyzőkönyve, 57-58. Tanácsülést jegyzőkönyv, 1866. emgusztus 5. 7. Takácsi, 1866. A takácsi katolikusok káplántartási szerződésének módosítása A takácsi katolikusok a rendszeres hitélet biztosítása érdekében káplántartási szerződést kötöttek a vaszari plébánossal: ebben a káplánnak évi 60 ezüstforintot biztosítottak negyedévi részletekben, a plébánosnak káplántartásért fizetendő 90 ezüstforint helyett pedig évente 20 nap marhás és 120 nap gyalogos robotot vállaltak A káplán vasárnaponkénti átszállításáról a plébánosnak keltett gondoskodnia. 1867-től úgy módosították a szerződést, hogy a takácsiak robotkötelezettségét a felére csökkentették és a káplán szállítását is a hívek vállalták Miután az egész takácsi római katholikus közönség ho[s]szas tapasztalás után belátja, hogy e szerződésnek eleget tenni nem képes, tisztelt plébános urunk beleegyezésével jövőre, 1867- Január 1—kezdve kötelezzük magunkat személyesen egyenkint káplánfizetés és tartás iránti úgy, amint itt jegyeztetik, pontosan teljesíteni: Ist: 60, azaz hatvan osztrák forintokat fogunk tisztelendő káplány uruknak éven- kint fizetni, minden fertály évben 15 fi. [ft-ot] neki múlhatatlanul kézbesíteni. 2я: Plébános urunknak pedig káplántartás fejében 60 kaszás és 10 marhás napszámot biztosítnunk. 734 DREL III. 66. Takácsi református egyháztanács- és közgyűlési jegyzőkönyve, 64. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1866. szeptember 12. 326
