Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - III. S. Lackovits Emőke: A népi műveltség jellemzői
TANULMÁNYOK — III. A népi műveltség jellemzői (S. Lackovits Emőke) vesen hívták több helyre is a faluban. Ilyen hozzáértő volt Szabó Sándor. Először mindig a rozsot rakták le, föléje került a búza, amivel betetőzték, olyan lett, mint a ház teteje. Az árpa és a zab mindig külön került. Utóbbiból nemigen volt több néhány keresztnél. A behordott gabona addig maradt asztagban, ameddig a cséplőgép meg nem érkezett. 20. kép Munkában a Győry-Böröczky család cséplőgépe az 19I0-es évek legelején A terménybehordás idején reggeltől estig dolgoztak, hiszen még a közepes gazdaságban is elkelt 6-8 fogat, a nagyobbakban pedig 8-10 is. Az aratás és a takarolás komoly fizikai megterhelést jelentő munkák voltak, amelyeknek végzése idején tartalmas étkezést kellett a munkásoknak biztosítani. Reggelire kövesztett sonkát és kovászos uborkát kaptak, az uborkát egy nagy üvegben vitték. Akik hordták a gabonát, útközben a kocsin reggeliztek, az asztagrakók viszont bent a házban. Ebédre többnyire gulyáslevest főztek sok hússal, utána fánkot vagy rétest, esetenként kalácsot adtak. Ezeken a napokon meleg vacsorát készítettek a munkát végzőknek, általában valamilyen húsfélét. Másnap egyszerűbb leves és csirkepörkölt volt az ebéd. Cséplésre ezt követően került sor, amivel mindig igyekeztek. A faluban két cséplőgép tulajdonos vállalta fel a munkát: Győry Károly és Pámer István, hiszen ők már az I. világháború előtt vásároltak cséplőgépet. Győryék a masinát közösen vették Bö- röczkyékkel. A cséplőgép házhoz ment. A gazdák bejelentették, mikorra kérik a csép- lést és ezeknek megfelelően osztották be a munkát, házról-házra járva. A cséplés tehát sorba ment, nem voltak kivételezett gazdák. A cséplőgép mellé alkalmi munkásokat vettek fel, akikkel szerződést kötöttek. Munkájuk ellenértékét részben gabonában, részben pénzben kapták meg. A gépész mellett dolgozott a kévehányó vagy kéveadó, esetenként kettő, akik a kévevágó keze alá adták a kévéket. A kévebontó a kévék köteleit vágta el és adta tovább az etetőnek, 77
