Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - III. S. Lackovits Emőke: A népi műveltség jellemzői
TANULMÁNYOK — III. A népi műveltség jellemzői (S. Lackovits Emőke) 18 kép A cigánytelep, „zenésztelep" az 1960-as években Kézműves tevékenység volt a teknővájás, amelyhez nekik a fát a falubeliek biztosították. A teknővájók döntő többsége Csikvándon lakott. Tevékenységük két szempontból is fontos volt. Ők vágták ki a veszélyessé vált fákat, amelyeket meg is kaptak és felesben készítették a különböző teknőket, melencéket: sózó teknőt, mosóteknőt, fürösztő teknőt és melencét. Annyit készítettek, hogy eladásra is jutott belőlük. Ezeket általában pénzért értékesítették, de amennyiben szükségük volt rá, terményért adták. A kivágott fát kettéhasították és a közepéből még egy teknőt kihoztak. Általában a gazdák szérűjén, helyben dolgoztak. Harmadik részük az ősfoglalkozásokat űzte: a gyűjtögetést és a halászatot. A gazdákhoz rendszeresen vitték a gombát és a halat, amit nem pénzért árultak, hanem terményt, így krumplit, babot, továbbá zsírt, disznóölés után az abálólét („fonnyadó lé ”) és tejet kértek érte. A cserekereskedelem meghatározott mennyiségeket jelentett, amely megállapodás alapján történt. Az asszonyok, lányok házimunkát vállaltak a nagy gazdáknál, takarítást, mosást, de volt, aki kiválóan értett a „sározáshoz” (a járószint tapasztása), ő az istállók rendbetételénél dolgozott. Az egyik asszony pedig Győry Gyuláék háztartását vezette, náluk kosztolt a plébános is. HATÁRHASZNÁLAT, TERMELŐ TEVÉKENYSÉG, MEGÉLHETÉSI FORRÁSOK, MUNKASZERVEZET Takácsi gazdálkodásának gerincét a szántóföldi földművelés és az állattartás jelentette, amelyeket kiegészített a kertkultúra. Vályi András 1799-ben a falu szántóföldjeit olyan jó minőségűnek írta le, amelyek „tiszta búzát és más mindent megteremnek”, rétjeit meglehetőseknek minősítette, viszont megjegyezte, hogy erdeje nincs.192 Fényes Elek a község tágas és termékeny határáról írt, ahol különösen a búza volt kiemelkedő minőségű, de „hizlaló szénájáról” ugyancsak említést tett.193 m VÁLYI 1799. III. 452. 153 FÉNYES Elek 1851. 171. 70
