Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)

Életrajzi kislexikon

ÉLETRAJZI KISLEXIKON

házasságából 1976-ban született második fia, Szabó László. - A Vöröskereszt helyi titkáraként több mint 20 évig szervezte a véradást. Vöröskeresztes munkájának köszönhetően 1990-ben Sepsiszentgyörgyről 40 gyereket, és kísérőiket fogadta a falu. Ez a kapcsolat azóta is tart a fogadó családok között. A romániai forradalom után, 1989-ben adománygyűjtést szervezett, és a család saját autóit felhasználva, karácsonykor segélyszállítmányt vittek Erdélybe. Ady Endre szülőfalujába, Érdmind- szentre is került az adományokból. Úttörő szerepet játszott a vidékfejlesztés céljára alakult Leader Egyesület megalakításában is. Az első Rábahídi vásáron kiállítással mutatták be településüket, és megkóstoltatták a résztvevőkkel Takácsi egyedi süteményét, a takácsi diós ropogóst. Ennek a rendezvénynek hatására alakult meg a Kenderszer Néptánccsoport és Népdalkor. 1990-ben alapító tagja, 1991-2009 között elnöke volt a Takácsi Alkotó Közösség Kulturális Egyesületnek. Felelős kiadója és munkatársa volt az 1991-1996 között megjelenő Takácsi Krónika c. újságnak. 1998-2002 között Takácsi Község Képviselőtestületének tagja, 2002-2006 között a község polgármestere, 2014-től községi könyvtáros. Hosszabb ideje a Napló helyi tudósítója. Régóta foglalkozik falukutatással, gyűjti a régi tárgyakat, iratokat, újságokat, anekdotákat. A Falvak Kultúrájáért Alapítványhoz két pályázatot adott be. A Magyar Kultúra Lovagja címre terjesztette fel Kóbor Jenő iskolaigazgatót és Bakó Ildikó tojásfestő népi iparművészt. Mindkét pályázata sikeres lett. A kultúrház a szívügye. Állandó kiállítást rendezett be Kovács György haditudósító, és Kóbor Jenő településről készült fotóiból. Támogatásával alakult meg a Takácsi Kicsi Csajok tánccsoport, amely már számos településen bemutatkozott. Rendszeresen szervez előadásokat, kiállításokat, játszóházakat. Hobbija a fényképezés. Szinte minden eseményről készít felvételeket, de régi családi fotókat is kölcsönkér, és az interneten, a könyvtár oldalán (https://www. facebook.com/konvvtartakacsi/) megosztja az érdeklődőkkel. FORRÁS: Szabó Endre Lászlóné adatközlése, 2016. október 15.

SZAKÁL Árpád evangélikus lelkész. Budapesten született 1926. július 17-én. Édesapja orvos, édesanyja zenetanár volt. Kétéves korától családja Szombathelyen élt, húga is ott született. Szombathelyen végezte el az általános iskolát és középiskolát. Kutasi Kálmán lelkész konfirmálta, akinek irányításával aktívan részt vett a gyülekezet ifjúsági hitéletében. Érettségit követően a pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemjogi karán folytatta tanulmányait, de rádöbbent, hogy ez a pálya idegen számára. 1945-1949 között a soproni teológiát végezte el, 1949 októberében Szombathelyen szentelte lelkésszé Túróczy Zoltán püspök. 1949-1951 között Veszprémben, 1951-1953 között a balatonszárszói szórványgyülekezetben volt segédlelkész. 1953-1966 között Takácsiban (és a hozzá tartozó Nemesgörzsönyben), 1966-1997 között Kemeneshőgyész-Magyargencs gyülekezetében lelkészként szolgált. Igehirdetéseire alaposan felkészült, nagy gondot fordított a családlátogatásokra. Szabad idejében kertészkedett és művészeti bélyegeket gyűjtött. 1951. november 24-én vette feleségül az újvidéki születésű Stengel Máriát, aki kántorként segítette munkáját. Két gyermekük született: Ágnes (1954) és Klára (1958), utóbbi kétévesen elhunyt. Nyugdíjba vonulása után Nagykanizsára költöztek, a gyülekezetben és másutt helyettesítő lelkészként dolgozott. Nagykanizsán hunyt el 2013. március 11-én, itt is temették el március 20-án. Kemeneshőgyész még életében díszpolgárává választotta. FORRÁS:

499