Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
Életrajzi kislexikon
ÉLETRAJZI KISLEXIKON MAGASSY Sándor id. evangélikus lelkész. Győrben született 1932. január 3- án. Édesapja, Magassy Sándor a soproni evangélikus líceum vallástanára, édesanyja D. Kapi Béla evangélikus püspök lánya, Kapi Vilma Erzsébet volt. Az elemi iskolát és középiskolát Sopronban végezte. A teológia első évét helyben, a többi négyet - a fakultás „átköltöztetése”, vagyis megszüntetése miatt - Budapesten végezte. 1955. június 26-án Vető Lajos püspök Celldömölkön szentelte lelkésszé. 1955-1959 között Miskolcon, Tiszaföldváron, majd Sopronban volt segédlelkész. 1959-1966 között Tárnokrétiben, 1966-1971 között Takácsiban, 1971-1974 között Marcalgergelyiben, 1974—1987 között Bakonyszombathelyen lelkészkedett. Urbán Margittal kötött házasságából öt gyermek született: Márta, Sándor, Zoltán, Éva és Gergely Ádám. Sándor és Zoltán szintén lelkész lett. Magassy Sándor magas szinten művelte és kutatta a gyakorlati teológiát. 1966-tól a Rendszeres Teológiai, 1971-től az Egyháztörténeti Szakcsoportban dolgozott, a gyülekezeti névtár összeállításában is kivette részét. 1977-től az ELTE bölcsészkarán művészettörténetet hallgatott. 1986-ban kooptálással tagja lett a Teológiai Tudományos Társaságnak. 1992-ben egészségének megromlása miatt nyugdíjazását kérte. Sikátorra költöztek, ahol felesége diakónus-lelkészi megbízást kapott. A következő két évtizedben számos helyen helyettesített, közben gyakorlati teológiával foglalkozott. Újraindulása óta tagja volt a Keresztyén Igazság szerkesztőbizottságának, részt vett az Ordass Lajos Baráti Kör és a „Fratemitás” Lelkészi Közösség munkájában. 1992-től előadásokat tartott a Győri Apáczai János Tanítóképző Főiskola evangélikus hitoktatói szakán, emellett vezette a Győri Evangélikus Könyvtárat és Levéltárat. Cikkei, tanulmányai a Dunántúli Harangszó, a Keresztyén Igazság, Lelkipásztor, Theológiai Szemle, Vigilia c. folyóiratokban, az Evangélikus Élet c. lapban és az Evangélikus naptárban jelentek meg. Fő műve: Óegyházi pe- rikópák I—II. Bp., [1997.], melyben a nyugati kereszténység fél évezredes igerendjét dolgozta fel. Kéziratban hagyta ránk „Keresztfa titka tündököl” c. hittankönyvét. FORRÁS: MAGASSY Sándor: Óegyházi perikópák. Szerzői kiadás. Bp., é. n. [1997.] II. 234. KOVÁCS László: id. Magassy Sándor (1932-2003). = Evangélikus Élet — www. evelet. hu/archivum/2003/8/102.. Uő.: Id. Magassy Sándor (1932-2003). = Evangélikus naptár a 2004. évre. Bp., 2003. 220-221. Dr. MÉSZÁROS István kalocsai templomigazgató, plébános, c. titeli prépost. 1976. február 24-én Győrben született Mészáros István és Pádár Ibolya házasságából, egy testvéröccse van, Mészáros Zsolt (1977. május 3., autószerelő-mester). Családja anyai ágon Takácsiból származott, a nyarakat testvérével együtt rendszeresen a nagyszülőknél, Pádár Vilmoséknál töltötte, a faluval és a rokonsággal később is tartotta a kapcsolatot. A természet iránti szerete, az állattenyésztés és földművelés fáradtságos munkájának tisztelete Takácsiban mélyült el benne. A győri Gyárvárosi Általános Iskola elvégzése után a soproni Roth Gyula Erdészeti Szakközépiskolában folytatta tanulmányait, itt érettségizett. Érettségi után a papi szemináriumot Győrben kezdte, majd 1996-tól egyetemi tanulmányait ösztöndíjjal Rómában folytatta. A kánonjog teológiai képzésének kezdetétől nagyon érdekelte. 2003-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Intézetében summa cum laude minősítéssel kánonjogi diplomát, majd 2005-ben ,4 katonai ordinariátus jogintézményekfejlődése és hatályos szabályozása c. értekezésének nyilvános megvédésével PhD doktori fokozatot szerzett. Tanárai között volt Dr. Erdő Péter prímás is. 2004. július 1. óta Kalocsán él. Dr. Bábel 494
