Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
Életrajzi kislexikon
ÉLETRAJZI KISLEXIKON minden kétélű kardnál...” (Zsid 4,12-13) 1970 szeptemberétől 1971 novemberéig id. Szabó Lajos lelkészsége, illetve esperessége idején, gyülekezeti és vasi egyházmegyei segédlelkész volt Kőszegen. 1971-1981 között a takácsi-gecsei gyülekezetben szolgált. 1981-től a kőszegi gyülekezet lelkésze lett, ahol 1910-1923 között anyai nagyapja, Balikó Lajos lelkészkedett. Ellenzéki felfogása miatt 1989 előtt nem vállalt közegyházi tisztséget. 1999-től egyházmegyei presbiter lett. 2000-ben a közel ötvenéves kényszerszünet után újjáalakult Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspökévé választották. Weltler János egyházkerületi felügyelővel együtt 2000. szeptember 23-án a győri Öregtemplomban iktatták be hivatalába. 2006. május 1-től 2010. november 26-ig a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke volt. 2011-ben nyugdíjba vonult. Nyugdíjba vonulása alkalmából 2011. június 18-án a győri Öregtemplomban tartottak ünnepi istentiszteletet. A Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület gyülekezetei 2011 márciusában Szemerei Jánost választották utódának. 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2011-ben neki ítélték az evangélikus egyház legmagasabb kitüntetését, az Ordass Lajos-díjat. -1970. szeptember 16-án házasságot kötött Balázsi Anna Réka középiskolai tanárral, aki lelkészfeleségként hosszú ideig nem taníthatott. Házasságukból két fiú született, mindketten magyar-latin-görög szakos tanárnak tanultak a budapesti egyetemen. Az Ordass Lajos Baráti Kör alapító tagja, emellett tagja a baráti kör lapja, a Keresztyén Igazság szerkesztőbizottságának is. Fő művei: Az evangélium hullámhosszán: vasárnap reggeli meditációk. Ordass Lajos Baráti Kör, Budapest, 2004. Hacsak: írások az Evangélikus Élet Égtájoló rovatában. Luther Kiadó, Budapest, 2011. FORRÁS: If. dr. HAFENSCHER Károly: Laudáció lttzés János nyugalmazott evangélikus püspök tiszteletére az Ordass Lajos-díj átadása alkalmából. = Evangélikus Elet 77 (2012) 2. sz. (január 15.) 3., és személyes adatszolgáltatás, 2014. KÓBOR Jenő evangélikus kántortanító, általános iskolai tanár, iskolaigazgató. Csöng én (Vas m.) született 1923. március 26-án. A Pápai Állami Tanítóképző Intézetben 1943-ban szerzett tanítói, a budapesti Pedagógiai Főiskolán földrajz-rajz szakos általános iskolai tanári oklevelet. 1943. szeptember 13-én kezdett tanítani a takácsi evangélikus népiskolában, 1948. június 20-tól az állami általános iskola tanítója, majd tanára. 1944. október 20-án hívták be katonai szolgálatra Sopronba a M. Kir. 4. honvéd gyalogezredbe. Amerikai hadifogságba került, 1946. május 15-én tért vissza és folytatta tanítói munkáját. A kommunista hatalomátvétel (1948) után sem lépett be a kommunista pártba (MDP). 1969-ben az ő tervei alapján épült fel az új, korszerű iskola, amelynek 1958-tól 1983-ban bekövetkezett haláláig az igazgatója volt. (Korábban 4 helyen: a volt három felekezeti iskolában és egy 1950-ben vásárolt szobá- ban/tanteremben folyt a tanítás.) 1975 szeptemberétől, a felsőtagozat Vaszarhoz körzetesítése után az alsótagozatot igazgatta. A közéletnek meghatározó alakja volt. 1943—1949 között a Keresztény Iíjúsági Egyesület ügyvezető titkára, 1950-től tanácstag, 1962-1983 között a Művelődési Ház tiszteletdíjas igazgatója. 1959-ben az ő tervei szerint, az ő irányításával épült fel a Művelődési Ház. 38 évig oktatta az ifjúságot, 21 évig irányította a falu kulturális életét. Országjáró kirándulásokat szervezett, színjátszó csoportot, néptánccsoportot, citerazenekart alakított, műsoros esteket szervezett. Szervezésében a Déryné Színház is rendszeresen fellépett Takácsiban. Népszerűek voltak az általa indított szabás-varrás, társastánc, virágkötő, kosárfonó tanfo488
