Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)

Életrajzi kislexikon

ÉLETRAJZI KISLEXIKON foglalkozott. Az I. világháborúban részt vett, ahol orosz fogságba esett. A református egyházban presbiterként, illetve kurátorként tevékenykedett. 1973-ban hunyt el, fele­ségével együtt a takácsi köztemetőben nyugszik. A szintén nemesi származású Meré- tey Ágnest (1903-1984) vette feleségül, akitől négy gyermeke született: Károly, Kál­mán (fel. Babarczy Margit), Lajos (1932-1995, öngyilkos lett) és Sárika (Böröczky Dezsőné). FORRÁS: SZEGHALMY1937. 690., Győry Endréné családi iratai;. Csa­ládi síremlék adatai. GYŐRY Lajos községi főjegyző. Takácsiban született 1896. augusztus 6-án régi nemesi családban. A középiskolát a pápai református gimnáziumban végezte, 1915- ben érettségizett. 1915. május 15-én a veszprémi 31. honvéd gyalogezredhez vonult be, ahonnan a 20. honvéd gyalogezredhez helyezték át. A tiszti iskola elvégzése után 17 hónapig az orosz, majd rövid szabadság után az olasz harctéren szolgált. Tartalékos hadnagyként szerelt le. Katonai érdemeit Signum Laudis, bronz vitézségi éremmel és a Károly csapatkereszttel ismerték el. Leszerelése után közigazgatási pályára lépett. Takácsiban, majd Szilsárkányban lett jegyzőgyakomok, majd Szombathelyen elvé­gezte a jegyzői tanfolyamot. Pápateszéren, majd Takácsiban volt segédjegyző, 1923 májusában Tapolcafőn választották meg főjegyzőnek. A Tapolcafői Nemesi Közbirto­kosság jegyzői tisztségét is ellátta. 1934-ben szervezője volt az I. világháborús em­lékmű felállításának, amely 67 hősi halottnak állított emléket. Tapolcafőn elnöke volt a Leventeegyesületnek, a Polgári Lövészegyletnek és az Önkéntes Tűzoltótestületnek, továbbá a Hitelszövetkezetnek. Bocsor Flórát vette feleségül, akitől Endre fia szüle­tett. FORRÁS: Hősi emlékmű-leleplezés Tapolcafőn. = PH 31 (1934) 23. sz. (június 9.) 3., HAHN-ZSADÁNYI1929., SZEGHALMY 1937. 690. HORVÁTH Imre római katolikus kántortanító, tanár, iskola-igazgató. Horváth Viktor (1870-1951) és Szabó Margit (1871-1951) házasságából a Veszprém megyei Dobán született 1893. október 12-án. Testvérei: Dezső, Laura, Ráfáel és László. Az elemi népiskolát Dobán (1899-1904), a polgári iskolát Veszprémben (1904—1908), a tanítóképzőt Csurgón (1908-1912) végezte, r. k. kántortanítói oklevelét 1912. június 21-én kapta meg. Először Nagygyimóton volt osztálytanító (1912. szeptember 1. — 1924. július 24.), innen Takácsiba választották meg kántortanítónak. 1924. július 24- től 1948. június 30-ig a takácsi katolikus népiskola kántortanítója, 1948. július 1-től 1959. augusztus 31-ig a helyi általános iskola igazgatója volt. Ekkor nyugalomba vo­nult. Igazgatóként sokat tett az iskola szakos pedagógusokkal történő ellátásáért. Az 1950-es években a kultúrotthon vezetését is vállalta. Kapuváron hunyt el 1967. július 20-án. - Hubert Jolánt (1902. augusztus 11. - 1963. december 3.) vette feleségül, há­zasságukból két lány született: Gyöngyi Judit (1928-1993) és Piroska (1928-2001). - Az I. világháború kitörése után, 1914. október 25-én a veszprémi m. kir. 31. honvéd gyalogezredhez vonult be. Az önkéntes tartalékos tiszti iskola elvégzése (Veszprém, 1914. december 1. - 1915. március 30.) után csapattestével előbb az orosz, majd az olasz frontra vezényelték. 1915. július 1. - 1916. április 30. között az orosz hadszín­téren szakaszparancsnokként, 1916. május 1. — 1916. augusztus 6. között az olasz hadszíntéren szintén szakaszparancsnokként harcolt. 1916 augusztus 6-án a 6. isonzói csatában hadifogságba esett. A szicíliai Piazza Armerina városban lévő hadifogoly- táborból 1919. október 31-én szabadult. 1915. július 1-től tartalékos zászlóssá, 1916. 486

Next

/
Oldalképek
Tartalom