Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)

Életrajzi kislexikon

ÉLETRAJZI KISLEXIKON

védetté nyilvánította. Irathagyatékát a Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára őrzi. Életrajza széles körben alig ismert, bár ma is sokan élnek azok közül, akik ismerték és tisztelték. Tudományos, gyakorlati teológiai és ismeretteijesztő írásai a vidéki és fővárosi egyházi lapokban, folyóiratokban, évkönyvekben jelentek meg. Fő művei: Jókai hagyatéka (Pápa, 1925), Evangelizálás a református egyházban (Pápa, 1926); Bizonyságtevés (Pápa, 1928); A francia protestantizmus evangélizáló munkája (Bp., 1929); A kettős tüzes nyelvek fényében (Győr, 1931); Útmutatás a socialis munkák végzéséhez (Bp., 1931); Isten dicsőségének szolgálatában (Bp., 1934); A vasárnap megünneplésének akadályai (Pápa, 1935); Kovács Pál, a református presbyter és gondnok (Pápa, 1937); Krisztus király fehér serege (Bp., 1939). 1926-ban megindította és hat éven át szerkesztette az Örömüzenet c. lapot, a Dunántúli Protestáns Lap mellékletét, amely fontos szerepet játszott a szórványgondozásban. FORRÁS: HUDI 2013. A református gyűjtemény létrejöttéről: KÖVY1987. 7. Győry Elemér. [Nekrológja, dr. Bakos Lajos és dr. Fejes Sándor búcsúbeszéde.] = Református Egyház 31 (1979) 1. sz. (január 1.) 8-9., KÖVY Zsolt: Győry Elemér élete és kora. = Református Egyház 44 (1992) 6. sz. (június) 132-136., Kenyeres Agnes (főszerk.): Magyar életrajzi lexikon 1000-1990. Javított, átdolgozott kiadás. HTML változat, MEK: http://тек, oszk hu/00300/00355/html/ VARGA 1998. 196., KOZAK Péter: Győry Elemér református püspök. = nevpont.hu [Közzétéve: 2013] 1943-as önéletrajzát közli: KRÁNITZ 2013. 617-618., GYŐRYEndréné családi iratai.

GYŐRY János református lelkész. 1868. január 16-án született Takácsiban régi nemesi családban. A középiskolát Sopronban és Pápán, a teológiát Pápán végezte. 1892-1893-ban Nagyacsádon volt segédlelkész, majd 1893. március 15-től 1915. április 6-ig Nyárádon rendes lelkész lett. Takácsiban 1915. február 21-én választották meg rendes lelkésznek, állását április 11-én foglalta el. Itt szolgált 1935. december

31-i nyugdíjazásáig. 44 évi lelkészi szolgálat után ment nyugdíjba. Takácsin hunyt el 1941. április 27-én. Ólé Sándor pápai, Kiss Zoltán nyárádi és Szijj József takácsi lelkész temette. Nevéhez fűződik a takácsi református templom renoválása. A Takácsi Református Dalkör elnökévé, majd díszelnökévé; az Olvasókör elnökévé, az Iskolán- kívűli Népművelési Bizottság elnökévé, a községi képviselőtestület tagjává, a Hangya és az OKH (Országos Központi Hitelszövetkezet) takácsi fiókja igazgatósági tagjává választották. A Pápai Református Egyházmegyének tanácsbírája és tanügyi elnöke, a Dunántúli Református Egyházkerületnek tanácsbírája és zsinati póttagja, Veszprém Vármegye Törvényhatósági Bizottságának tagja volt. Felesége a szentgáli nemesi családból származó Tamás Vilma volt, akitől két gyermeke született: Zoltán és Jolán. Zoltán 1918. június 19-én, 20 éves korában hősi halált halt az olasz fronton, a Piavé folyó mellett. Jolánt Pethő Endre takácsi községi jegyző vette feleségül 1919-ben, de 1920. március 22-én, 23 évesen, tüdőgyulladásban elhunyt. Felesége Szentgálon született 1877. december 19-én, Takácsiban vérmérgezésben hunyt el 1935. május 19-én. Ólé Sándor pápai lelkész temette. FORRÁS: HAHN-ZSADÁNYI1929., SZEGHALMY 1937. 690. DRELI. 1. u. Lelkészi életrajzi adatok Takácsi.

GYŐRY Károly kisbirtokos, presbiter és kurátor. Takácsiban született 1892-ben régi nemesi családban. Tanulmányai befejeztével gazdálkodással foglalkozott. 1920 óta önálló gazda, aki 52 kh birtokán gazdálkodott, földműveléssel és állattenyésztéssel

485