Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
Életrajzi kislexikon
ÉLETRAJZI KISLEXIKON Színház szerződtette. 1898-ban Krecsányi Ignác társulatával a nyári évedban a budai Krisztinavárosi Színkörben lépett fel. 1900-tól a Dr. Janovics Jenő igazgatta Kolozsvári Nemzeti Színház tagja, 1914-től örökös tagja lett. 1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt több elsőrangú színésztársával együtt a színészszakszervezet, a Művészeti Szaktanács tagjává választották. 1920-ban elhagyta Erdélyt és Budapestre költözött. Ebben az évben a Nemzeti Színházban vendégszerepeit, 1921-től a Renaissance Színház, majd 1923-1924-ben a pécsi színház színésze. 1924-ben vonult nyugdíjba. Az 1920- as évek elején Budapest VII. kerületében, a Rákóczi út 58. szám alatt; 1928-ban a X. kerület Pongrácz út 7. szám alatt lakott. 1927 áprilisában még iljúsága sikereinek helyszínén, Szegeden vendégszerepeit. Szigeti József: A vén bakancsos és fia, a huszár c. népszínművében Sugár Mihályt, Szigeti József: Rang és mód c. népies bohózatában Bannai Gerőt alakította. 1928. december 5-én Budapesten hunyt el. A Kerepesi úti temetőben nyugszik (síremlékén a Dezséry-Horváth Gyula név olvasható). - Nevelt lánya, Dezséri Emma (később Gálosi Zoltán kolozsvári komikus színész felesége) szintén tehetséges volt: 1907-ben a kolozsvári Luther Kör szavalóestélyén a kolozsvári Nemzeti Színház tagjaként lépett fel. 1912-1913-ban Krémer Sándor társulatában az Ungvár, Munkács, Kisvárda, Szentes, Szarvas, Mezőtúr, Zenta városokat felölelő színi kerületben szerepelt. 1916-ban Vácott Miklóssy Gábor társulatában drámai szerepet játszott, 1919-ben a Kolozsvári Szemle c. színházi újság munkatársa volt. 1928-ban a Magyar Rádiótársaság pályázatán Hullámverés c. hangjátékával 100 pengő jutalmat nyert. 1949-ben Turgenyev: Kegyelemkenyér c. művének rádiójáték változatában a (Kossuth Rádióban) a komoma hangját kölcsönözte. Félje a Sárga csikó némafilmben, Peti, a pusztabíró szerepében vált ismert filmszínésszé 1913-ban. — Dezséri Gyulát a színháztörténet az erdélyi magyar színjátszás jelentős egyéniségei között tartja számon. Kiváló karakterszínész volt. Kolozsvárott főleg idősebb zsáner- szerepekben és parasztfigurák alakításában aratott sikert. Ezekben Szentpétery Zsig- mond és Szigeti József hagyományait folytatta. Főbb szerepei: Lear király (Shakespeare); Kányái (Szigligeti Ede: Liliomfi); Montague (Shakespeare: Rómeó és Júlia); Főúr (Bródy Sándor: A tanítónő); Mikhál bán (Katona József: Bánk bán). A némafilm hőskorában több filmben is játszott. Ezek: a Sárga csikó (1913, szerepe: a csárdásgazda), A tanítónő (1917), A vén bakancsos és fia, a huszár (1917). A vén bakancsosban Veres kocsmárost alakította (a film fennmaradt, ma is megtekinthető). — FORRÁS: Színészeink. = PL 9 (1882) 4L sz. (október 1.) 164., Színészeink Győrött. = PH 2 (1889) 4. sz. (január 27.) [6.], Somogyi színtársulata Balatonfüreden. = Veszprémi Független Hírlap 10 (1890) 28. sz. (július 5.), 3., Somogyi színtársulatát... = Magyar Színpad 1 (1891) 5. sz. (november 5.) 6., A kolozsvári ifiusági Luther kör (!) ... = Evangélikus Népiskola 9 (1907) 4. sz. (április), 126-127., Színészek jönnek = Váci Hírlap 30 (1916) 34. sz. (augusztus 20.) 2., JANOVICS Jenő: A Farkas utcai színház (Bp., 1914.), Budapesti czim- és lakásjegyzék 1922-1923. 222., Színház és művészet. = Délmagyarország 3 (1927) 83. sz. (április 9.) 8., Napi Hírek 1928. február 13., Szentesi színészet. = Magyar színművészeti lexikon (1929—1931, szerk: Schöpflin Aladár) IV. 209-210., HUNYADYSándor: Családi album. Bp., 1934., Dunántúli Napló rádióműsora. = Dunántúli Napló 6 (1949) 240. sz. (október 15.) 4., LAKATOS Éva: Magyar irodalmifolyóirratok E-F. Bp., 1974.191., SZÉKELY György (főszerk): Magyar színházművészeti lexikon. Bp., 1994. 163., TÓTH Vilmos: A 483
