Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - VIII. A község a rendszerváltozás utáni évtizedekben (1990–2014)
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV 6. Takácsi, 2014. május Tóth Károly István soproni evangélikus lelkész visszaemlékezése takácsi éveire Öt év a takácsi evangélikus gyülekezetben 2009 augusztusában lettem a takácsi evangélikus gyülekezet lelkésze. Közvetlenül lelkésszé szentelésem után kezdtem meg az itteni szolgálatot, ez volt az első szolgálati helyem. Néhány hónapig Pápán laktunk, majd 2009 decemberében beköltözhettünk a gyülekezeti ház tetőterében újonnan kialakított lelkészlakásba. Ez nemcsak családunk számára volt fontos lépés, ugyanis Takácsiban 1981 óta nem lakott evangélikus lelkész. Jó visszaemlékeznem arra, hogy nagy szeretettel fogadtak a takácsiak, sokan tettek azért, hogy otthonra találjunk a faluban. Egy gyülekezet sorsával kapcsolatban alapvető fontosságú kérdésnek tartom, hogy van-e helyben lakó lelki vezetője, pásztora. A takácsi evangélikusok számára ez nagy hiányt jelentett 1938-ig, majd 1981-től. Nagy jelentősége van annak, hogy az ezredfordulón a közösségből többen fontosnak tartották, hogy helyben lakó lelkészük legyen. Ezen az úton bátor és bölcs kezdőlépés volt a régi parókia eladása és az új gyülekezeti ház felépítése 2006-ra, amihez a takácsiak országos egyházi támogatást is kaptak. Ennek a földszintjén a gyülekezeti alkalmakhoz és megbeszélésekhez méltó, jól használható helyiségeket alakítottak ki. Az emeleti lelkészlakás elkészültéhez egy nagy összegű adomány, ennek a felhasználásáról pedig egy másik gyülekezettel és egy egyházi intézménnyel kötött megegyezés teremtette meg a fedezetet. Isten gondviselésének különös jele az, hogy Ittzés János, aki a több évtizedes szünet előtt az utolsó Takácsiban lakó evangélikus lelkész volt, 2009-ben és az azt megelőző években püspökként tett sokat azért, hogy lelkészlakás épülhessen, és újra lelkész kerülhessen korábbi szolgálati helyére. Az ezt követő években több téren is gazdagodhatott a gyülekezet élete: pünkösd környékén évente ünnepi istentiszteletre és közös ebédre hívjuk a konfirmációi évfordulót ünneplőket. A gyülekezettel kapcsolatos legfontosabb információk interneten is elérhetőek. Gyülekezeti újság jelenik meg rendszeresen. Több évszázados szünet után 2010 óta évente néhány alkalommal újra tartunk evangélikus istentiszteletet Vaszaron. Fontos előrelépés volt az is, hogy 2013-ban a takácsi gyülekezet társulási egyezményt kötött a nagyacsádi és a nemesgörzsönyi evangélikusokkal, így egy stabil egyházközségi szervezet jött létre. A környékbeli települések evangélikusságának összetartozását erősítette, hogy 2013 nyarán, Csikvándon megszervezték a Gerence-kömyéki evangélikusok első találkozóját, amit remélhetőleg a jövőben még több hasonló alkalom követhet. Nagy hátránya Takácsinak, hogy amióta megszűnt a helybeli iskolai oktatás, a gyerekek több település különböző intézményeibe indulnak reggelente. Ennek következtében érezhetően gyengült az összetartozás tudata a fiatalabb generáció tagjai között. A szétszóródáshoz a hitoktatás is alkalmazkodni kényszerült, minden evangélikus gyermeknek a saját iskolájában tartunk hittanórát. Emellett az egyházközség a faluhoz, gyülekezethez kötődést is igyekszik erősítem, többek között a havonkénti családi istentiszteletek szervezésével. Mivel a legkisebbek és anyukáik még a faluban töltik idejük nagy részét, sikerült beindítani a baba-mama kör alkalmait a gyülekezeti teremben. 470