Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - VI. A község a Horthy-rendszer éveiben (1920–1945)
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV 6. Pápa, 1930. május 24. A pápai sajtó szenzációhajhász beszámolója a takácsi tűzvészről (részletek) A község történetének legnagyobb tűzvésze pusztított 1930. május 19-én, amely egyes adatok szerint 135 lakóházat, 140 gazdasági épületet; más adatok szerint 255 lakó- és/vagy melléképületet porig égetett, de még emberhalált is követelt. Császár Károly kovácsmester, Stettner Györgyné lett a túz áldozata, többen súlyosan megsebesültek Az elszámolások szerint közel 200 tűzkárosult család részesült segélyben. A kárt több mint egymillió pengőre becsülték Az oltásban a környező falvak és Pápa város tűzoltósága is részt vett. A hírek hallatán beindult a „ katasztrófaturizmus ”. sokan ellátogattak Takácsiba, hogy elszörnyülköd- jenek a látottakon. A gyújtogatással Szele Ignác helyi földművest vádolták akit a csendőrök letartóztattak majd kihallgattak. Hosszas vallatás után beismerő vallomást tett, a törvényszéki tárgyalás során azonban visszavonta vallomását. A törvényszék kellő bizonyíték hiányában felmentette, a győri ítélőtábla azonban 1931 elején a bizonyítás kiegészét rendelte el.su Hasonlóan rémületes pusztítást okozott 1935. július 19- én, szombaton délben a tűz Mezőlakon, ahol 67 lakóház, 131 melléképület, 5000 kereszt gabona és rengeteg háziállat vált a lángok martalékává,H5S (...) A tűz a falu felső részén ütött kis, s a szél északról délnek fújván, maga előtt hajtotta a lángokat, mint valami fékezhetetlen, bosszúálló hatalom. A tűz a község főterén álló református templomot, amely előtt felavatásra készen áll a község hősi halottainak emlékoszlopa, megkerülve, átcsapott a másik sorra is, s ettől kezdve tűz- tenger volt az egész falu, amely felett összeölelkeztek a lángok, olyan pokoli hőséget teijesztve, hogy embernek a közelben tartózkodni lehetetlen volt. Jellemző a tűz erejére, hogy az élő fák a házak között úgy égtek, mintha csak szurokba mártották volna őket. Az ijedt lakosok a kertekbe menekültek, s ha valamit menteni tudtak, oda hordták ki. Az összes szalmatetős és más gyúlékony anyaggal fedett házak a szél útjában mind leégtek, közöttük megmaradtak a cseréptetős házak, de ezekből is több a tűz martalékává lett. Az úgynevezett Pere-Takácsit is hozzászámítva, 344 ház volt Takácsin, amelyből leégett 105 lakóház és 150 melléképület. A kár szinte felbecsülhetetlen, de bátran többre értékelhetjük egy milliónál, mert hisz nem csupán az épületek égtek le, hanem - mint már mondottam - a beégett szobákban elhamvadt az egész életen át összegyűjtögetett lakberendezés, ruhanemű, stb. A leégett épületek között van a róm. kath. templom is, melynek tornya ugyan állva maradt, de a harangok leszakadtak belőle. A tatárjárás után képzelünk el olyan pusztulást, amilyennek képét most Takácsi mutatja. (...) A hajlék nélkül maradt családok gyermekei egy részét behozták Pápára, s itt jószívű emberek fogadták őket egyelőre magukhoz, más részét pedig a környék jobb módú birtokosainál helyezték el szíves felajánlásuk folytán. (...) Az áldozatok temetése A tűz áldozatai egyikét, Stettner Györgynét szerdán délután temették el a kath. egyház szertartása szerint, óriási részvét mellett. De még nagyobb arányokban nyilvánult meg a részvét a tűzhalált szenvedett Császár Károly csütörtökön végbement temetésén. Ott volt az egész falu gyászba borult népe, a környékből, Pápáról is igen sokan. Az autóbusz alig győzte kiszállítani a résztvevő közönséget. A gyászszertartást 854 855 854 A takácsi-i gyújtogatások a tábla előtt. = PV 28 (1931) 8. sz. (február 22.) 2. 855 Mezőlak pusztulása. = PV 31 (1935) 31. sz. (július 28.) 2. 382
