Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - VI. A község a Horthy-rendszer éveiben (1920–1945)
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV Mihály, idős Murai Sándor, ifjú Pámer István, a közgyűléseken Borsos Elek bíró elnökölt, a napirendi pontokat Soós Bálint jegyző ismertette. A felerészben a legtöbb adót fizetők közül kikerülő, felerészben választott tagokból álló, 20 fős képviselőtestület minden olyan ügyben személyenkénti szavazással hozott határozatot, amely a költségvetést lényegesen érintette. A község középszintű politikai érdekképviseletét a megyei törvényhatósági bizottságba választott tag (Takácsi önálló választókerületet alkotott), országos szinten pedig - az előző korszakhoz hasonlóan - az ugodi nemzet- gyűlési képviselő látta el.830 A községi képviselőtestület működéséről a fennmaradt jegyzőkönyv alapján alkothatunk képet: 831 1. sz. táblázat Takácsi község képviselőtestülete működésének főbb adatai (1939-1944) Év Közgyűlések száma Összesen Határozatok száma Rendkívüli Rendes 1938 7 2 9 28 1939 7 2 9 21 1940 10 2 12 33 1941 6 2 8 34 1942 6 2 8 28 1943 4 1 5 27 1944 22 7 A rendkívüli háborús helyzet a képviselőtestület működésére is rányomta bélyegét: már a háború előtt sem ülésezett havi rendszerességgel, a háború előrehaladtával még kevesebbszer, 1944-ben pedig már csak az év elején, januárban és februárban ült ösz- sze. Az 1945 tavaszától őszig tartott ülések jegyzőkönyveinek szövegét nem másolták be a megnyitott új jegyzőkönyvbe sem. A képviselőtestületi ún. rendes közgyűlésen hagyták jóvá az előző évi számadásokat és a következő éves költségvetést, ezeken döntöttek a község anyagi-szellemi fejlődését szolgáló beruházásokról. A rendkívüli közgyűléseken a menet közben felmerült ügyeket tárgyalták meg. A képviselők egy jó része nem látogatta az üléseket, így nagyobb horderejű ügyeket egyik közgyűlésről a másikra kellett halasztani. Legbeszédesebb példa a községháza megszerzése. A Fő u. 152. sz. közbirtokossági ház megvásárlását már 1938 decemberében elhatározták, de a kevés képviselő miatt a végleges döntést az 1939. évi januári rendkívüli közgyűlésre halasztották A 30 szavazójogú tag közül ezen is csak 17 képviselő-a képviselőtestületi tagok alig 51 %-a volt jelen. Az utolsó békeévben rendszerint 10-15 képviselőtestületi tag jelent meg az üléseken, később sem javult a helyzet. Nem is vált gyakorlattá annakfeltüntetése, hogy a közgyűlés adott esetben határozatképes-e vagy sem. A község lehetőségei több okból is korlátozottak voltak: az önkormányzat már 1939 előtt jelentős (3000 P) hitelt vettfel a Pápai Takarékpénztártól a községi háztartás egyensúlyban tartására, melyet csak részben tudott törleszteni; másik részét évről 830 VeML IV. 403.a. Takácsi közigazgatási adatlapja, 1925.3. 831 VeML PL V. 405. Képviselőtestületi jkv. 1938—1945. 371
