Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - III. A község a késő rendi korszakban (1711–1847)
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV 40 óra elmúltával temetik el. Takácsi fíliában a korábban meghalt bába helyére még nem állítottak újat. Negyedik rész Az alapítványokról Ezen a plébánián a királyi helytartótanács által kijelölt alapítványi misék nincsenek. Magánalapítvány három van, úgymint: 1. ) Varga Márton alapítványa örökös szentmisékre az anyaegyházban 357 forint értékben. Ezt már részletesen leírtuk fentebb.648 2. ) Takácsiban nemes Tallián Julianna asszony, néhai Rába Boldizsár úr özvegye hozta létre 12 szentmisére. Ennek összege 100 bankóforint volt, de a devalváció miatt most csak 47 forint 37 krajcárt ér. 3. ) Tallián Julianna által tett 150 bankóforintnyi alapítvány a takácsi iskolamester jobb ellátására. [Vége] FORRÁS: A Takácsi Római Katolikus Plébánia iratai. Odor Ferenc: A vaszari plébánia leírása 1822/23. A latin eredetiből Köblös József fordította 2003-ban. 36. Takácsi, 1822-1830 Válogatás nemes Horváth Andrásné nemes Halasi Nagy Zsuzsanna hagyatéki iratanyagából Özvegy nemes Horváth Andrásné - gyermekei nem lévén - 1822-ben kelt végrendeletében, majd azt kiegészítve, 1830-ban tett pótvégrendeletben döntött javainak egyházi célra való adományozásáról. A végrendelet 2-3. pontjának az asszony Szilsárkányban élő rokonai azzal az indokkal mondtak ellent, hogy a református egyháznak adományozott belső telek szántók és rétek ősi jellegűek s ezért nem tartoznak az asszony szabad végrendelkezése alá. Miután 1830 nyarán meghalt, megkezdődött a végrendeleti eljárás, melynek végeztével az összes iratot a református egyházközség levéltárában helyezték el. A végrendeletek és a hagyatéki leltár jól megvilágítják a kisbirtokos nemesek hétköznapi életét. Az iratokból azt is megtudjuk hogy az eklézsia 1830-ban készíttetett magának két kulccsal nyitható új ládát, melyben az iratokat őrizték. A község művelődési helyzetét jól mutatja, hogy ekkor az egyházközségi elöljáróságnak minden tagja alá tudta írni a hivatalos okitatot. Ellentétben a végrendelkezővel, aki az analfabéta nők számát gyarapította. Meglepő viszont, hogy ingóságai között könyvekkel találkozunk ami azt jelenti, hogy nyomtatott szövegeket tudott olvasni.649 A.) Pápa, 1822. március 24. Özvegy Horváth Andrásné nemes Halasi Nagy Zsuzsanna végrendelete Alább is megírt n[eme]s Halasi Nagy Susánna, néhai nemes Horváth Andrásnak özvegye, néhai nemes Halasi Nagy Istvánnak pedig néhai Székely Susánna feleségétől 648 Tudniillik az Első rész П. fejezetében. 649 Az 1830. augusztus 12-én felvett hagyatéki összeírásban az 50. szám alatt a következők olvashatók: „Külömbféle könyvek, nevezetesen, az Öreg zsoltár, egy halottas könyvetske, egy kis imádságos könyveteké, egy Sz. írást tanító könyvetske és egy deák és magyar szótár, Langii Colloquia, [összesen] 4 darab.” Később a 4-es számot kétszer áthúzták, törölték. Valójában 5 könyve volt az asszonynak 282
