Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - III. A község a késő rendi korszakban (1711–1847)
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV 33. Salzburg, 1821. augusztus 17. Részletek a takács céh újonnan kiadott artikulusaiból A takács céh a helytartótanács rendeletére 1821-ben újíttatta meg régi privilégiumlevelét. Az eljárás során kiadott új, 49 artikulusból álló kiváltságlevél szövegét központilag dolgozták ki, kinyomtatták s csupán az adott céhre vonatkozó adatokat írták be tintával. A céhartikulusok a kontárok és a piaci verseny kizárásával, a szabott árakkal garantálták a mesterek tisztességes megélhetését, az utánpótlás felnevelését. Az inas 3 év elteltével lett legény, a legénynek legalább 3 évig kellett vándorolnia, míg elkészíthette remekét és az előírt díj befizetésével felvették a mesterek közé. A céh ügyeit a negyedévente tartott céhgyűlésen intézték a céhbiztos felügyeletével, a céhmester vezetésével. A céh nemcsak a termelés, értékesítés biztonságát szavatolta, hanem a valláserkölcsi normákat is érvényesítette; kisebb ügyekben bíráskodott, s gondoskodott a szegények, özvegyek és árvák ellátásáról, továbbá tagjainak tisztességes eltemetéséről is. A takácsi céh artikulusai az 1930-as nagy tűzvész oltásakor megsérültek de bádogtokja megvédte a pusztulástól. A Takácsiból Tétre elszármazott Németh Sándor csizmadiamester őrizte a dokumentumot, akinek özvegye Huj- ber Lászlónak ajándékozta azt. Szövegének részleteit modernizálva közöljük Harmadik cikkely. Az inas e’ következendő mesterembereknél, úgymint ezen céhbéli takácsoknál három esztendeig tartozik egy folyamotban639 tanulóképpen megmaradni. Ne merészel- lye azalatt mesterét akármely szín alatt elhagyni, vagy éjjelenként kimaradni, ’s csavarogni, hanem mindenekben úgy visellye magát, valamint egy becsületes, jó erkölcsű, ’s iparkodó ifjúhoz illik; mindenkor hív, szorgalmatos, és engedelmes legyen. Ellenben a’ mester is jó móddal bánnyon az inassal; ne fogja többet a’ házi munkára, mintsem a’ mesterség tanulására, - inkább mint jó atya a’ háznál, és jó tanítómester a’ hitbéli vallásban, az erkölcsiségben, a’ mesterség, vagy kézi műnek minden részeiben szorgalmatosán oktassa. (...) Tizenegyedik cikkely. Minden mesterlegény köteleztetik vándorlását három esztendeig szakadatlanul folytatni. (...) Tizennyolcadik cikkely. Valamint a’ mestereknek tilalmaztatik a’ kéziművek árát közértelemmel kények szerént felcsapni, úgy a’ legényeknek sem szabad a’ mesterektől megkívántató bér eránt egymás között öszve beszélleni. Ilyetén legények mind640 lázítók az érdemlett keményebb büntetéseket nem fogják elkerülni. Huszonhatodik cikkely. A’ mester taksája huszonöt forintokból áll, melyet ki-ki, midőn mesterré lészen, azonnal a’ céhládába béfizessen. Ez alkalmatossággal az ebéd, vagy uzsonna adások, akár a’ maga valóságában, akár pénzzel felváltva meg nem engedtetnek. Harmincnyolcadik cikkely. A’céhbéli gyülekezetekről. Minden privilégiummal bíró céh fertály esztendőnként, tehát négyszer egy esztendőben, rendszerént gyülekezetei tartani köteleztetik, melyhez a’ helybéli elöljáróságtól megrendelt komisszárius mindég meg fog jelenni. (...) 639 értsd: egyfolytában 640 helyesen: mint 275
