Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)

I. Rész. Tanulmányok - I. Hudi József: Takácsi község a helytörténetírásban

TANULMÁNYOK — L Takácsi község a helytörténetírásban (Hudi József)

Külön szólnunk kell a Takácsival szomszédos településekről megjelent falumonográfiákról is. Erre azért van szükség, mert a község története szorosan összefüggött a környék falvainak történetével akkor is, amikor még a gazdasági szervezet (termelő- szövetkezet) nem kapcsolta egységbe azokat. Az eltérő fejlődési ív megrajzolásához, a helyi sajátosságok tisztázásához fontos ismemi a szomszédos települések gazdasági, társadalmi, kulturális jellemzőit, az általuk megtett utat. A kisközösségek közti konfliktusok (pl. határviták, hatalmaskodások) a belső társadalmi feszültségekre is rámutatnak. A rendszerváltás utáni két évtizedben a piacközponti szerepet játszó Pápáról több történeti feldolgozás megjelent.114 A környező falvak közül azonban csak Mar- caltőről, Nagygyimótról, Lovászpatonáról és Vaszarról készült monográfia.115 Ezek közül a vaszari szintézis számos esetben foglalkozik Takácsival, míg a másik két kötetre ez egyáltalán nem jellemző. Lovászpatonáról újabb izgalmas kötet is napvilágot látott, amely a szubjektív emlékezetek tárháza: azt mutatja be, hogyan látják a családjuk és falujuk múltját a benne felnőttek, benne élők és innen elszármazottak. Kissé furcsa, hogy az emlékezések a tágabb környezet hatásaira nem térnek ki.116

Az eddig áttekintett községtörténeti irodalomról elmondható, hogy a XVIII-XIX. századi Takácsira vonatkozó adatok javarészt a geográfiai-statisztikai, „honismertető” irodalomból származnak. Ezek képezték az alapját a XX. századi áttekintéseknek egészen az 1960-as évekig. Az áttekintett irodalom közös jellemzője, hogy a leírások ösz- szeállítói egymástól sokszor ellenőrizetlenül átvett adatokkal dolgoztak, az eredetileg bizonytalan állításokat történeti tényként kezelték. A helyzet az 1960-as évektől, a helytörténeti lexikon és a régészeti topográfia-kötetek megjelenése után változott meg. Ez a folyamat teljesedett ki a községmonográfia megjelenésével.

A nyomtatott feldolgozások mellett több kéziratos községtörténeti munka is született a XX. században. Az első rövid községtörténeti áttekintést Horváth Imre nyugalmazott igazgató-tanító készítette. Ennek felhasználásával született 1960-ban Tóth János 36 oldalas, saját maga készítette fényképekkel illusztrált gépiratos falutörténete, melynek illusztrációk nélküli másolata maradt fenn.117 Kóbor Jenő tanár 1965-ben egy még bővebb községtörténetet készített, melyben a falu természeti földrajzi viszonyait, a terület földtörténetét, majd emberi történetét tekintette át a földrajzos szemével. Kézirata hiányosan maradt fenn.118 Böröczki Gyula az 1990-es évek óta foglalkozik a község történetével: 1996-ban több éves kutatómunka nyomán összeállította „Takácsi története” c. 101 oldalas kéziratát, 1998-ban „Csendes megemlékezések” c. 85 oldalas dolgozatát, melyben a község második világháborús szerepét mutatja be. Ezen felül mindkét munkát gazdagon illusztrálta. Különös érdeme, hogy mindkét esetben ösz- szegyüjtötte és megörökíttette az idősek visszaemlékezéseit. Ő is, Szabó Endre Lászlóné és Bakó Ildikó is gyűjti a falura vonatkozó fotókat, dokumentumokat. Szalayné Gubricza Emese megírta a református egyházközség rövid történetét.

114 A város XVIII-XIX. századi önkormányzatáról a korábbi irodalom áttekintésével: HUDI 1995a.

115 Nagygyimótról: HÖRÖMPÖLY1999., Marcaltőről: HARSÁNY! 2008., Lovászpatonáról: PÖLÖS- KE1 2009., Vaszarról: HUDI-MEZEI 2010.

1,6 B9RSÓ2012.

117 TÓTH János: [Takácsi története.] Takácsi, é. n. [I960.] 36 p. SZEL gyűjteménye.

118 KÓBOR Jenő:: [Takácsi története.] Takácsi, é. n. [ 1965.] 56 p. [Az 56. oldalon az V. fejezet kezdődik: „A települési, kulturális, egészségügyi viszonyok”, de folytatása hiányzik.] SZEL gyűjteménye.

26