Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - I. Hudi József: Takácsi község a helytörténetírásban
TANULMÁNYOK — I. Takácsi község a helytörténetírásban (Hudi József) közkinccsé és ezzel elősegítette a középkor végi és újkori megye múltjának jobb megismerését.85 Legújabban 1956-os forráskiadvánnyal járultak hozzá a megye és a községek - köztük Takácsi - kiemelkedő történeti eseményeinek tisztázásához.86 Az 1980-as években a Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal a diákok, a nagy- közönség, valamint a „falukutatók és a helytörténetírás amatőijei” számára egy közérthető, „tudományos szárazságtól” mentes községtörténeti kiadványt jelentetett meg, amely minden, a megyéhez tartozó önálló község - összesen 212 település - történetét tekintette át. Megírására Nemesbüki András újságíró vállalkozott, aki az 1960-as évek végén a Napló c. megyei napilap hasábjain „Községeink A-tól Z-ig” címmel indított történeti cikksorozatot, amely könyvéhez is alapanyagul szolgált. A szerző a kötet összeállításakor egyszerű megoldást választott: a községtörténeti áttekintést szinte szó szerint a helytörténeti lexikonból vette át, azt egészítette ki az 1960 utáni adatokkal, melyek a „falvak fejlődését, változását, gyarapodását” voltak hivatva alátámasztani.87 A szerző szándéka az volt, hogy „hiteles képet nyújtson” a községek „fejlődéséről, létrejöttüktől napjainkig.”88 A kiadvány történeti áttekintése a megyei helytörténeti lexikonon alapult, új adatokat főként Takácsi 1945 utáni infrastrukturális és kulturális fejlődéséről, közigazgatási beosztásának változásairól és a Petőfi Tsz fejlődéséről közölt.89 A község életében a rendszerváltozás előtti évtizedekben meghatározó szerepet játszó vaszari termelőszövetkezet történetéről két kötet is napvilágot látott. Hamar Imre újságíró 1979-ben a termelőszövetkezet első húsz évéről, 1986-ban 25 éves történetéről állított össze reprezentatív kiadványt, amely a tsz (Zimits Tibor elnök, felelős kiadó) kiadásában 4000, illetőleg 3000 példányban jelent meg.90 Az elsőhöz a kor szokása szerint Pap János, a másodikhoz Gyuricza László, az MSZMP Veszprém Megyei Bizottsága első titkára írt előszót. A rendszerváltás küszöbén megjelent Pápa-kötet — ellentétben az 1936-os városleírással - a környék nevezetességei közül Takácsit is bemutatta: röviden vázolta a község történetét, s megtekintésre ajánlotta a későbarokk stílusban épült református és evangélikus templomát.91 A politikai-társadalmi rendszerváltást követően a helytörténet-kutatás megszabadult az ideológiai korlátoktól és a politika gyámságától. A korábban háttérbe szorított és pártállami ellenőrzés alatt lévő egyháztörténetnek új virágkora köszöntött be. Az új pápai városmonográfiában helyet kapott az evangélikus egyház története.92 Napjaikban önálló kötetet is olvashatunk a pápai evangélikus gyülekezet és a Veszprémi Evangélikus Egyházmegye történetéről.93 Újabban a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület 85 Tanulmányok Veszprém megye múltjából. Szerk.: Kredics Lászó. Veszprém, 1984. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 3.) Mivel a Veress D. Csaba által írt községtörténet a levéltári kiadványokat is hasznosította, részletes felsorolásuktól eltekintünk. 86 SOMFAI 2012. 87 NEMESBÜKI 1986. 5. Az idézetek Barcza Imre hivatalvezető köszöntő soraiból származnak. 88 NEMESBÜKI 1986. 7. 89 NEMESBÜKI 1986. 248-249. 90 HAMAR 1979., 1986. 91NÉMETH1-SZABÓ 1989. 113. A református templomnál téves adat, hogy a Csighy família építtette, ugyanis az új templom közadakozásból épült. 92 FAB1NY 1994. 579-598. 93 TÓTH 2004. (A szerző, Tóth Béla 2014-ben hunyt el.) 22
