Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - II. Takács a török hódoltság korában
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV 3. H. n., 1628. június 5. Részletek a takácsi nemesek birtokperében felvett tanúvallomási jegyzőkönyvből A takácsi nemesek korábban békésen bírták a gárdonyi-szerecsenyi úgynevezett Vágott erdőt, amelyet kitermeltek és egy részét mezőgazdasági művelés alá vették. A birtokra azonban a veszprémi püspök is igényt tartott. Akaratának vanyolai jobbágyai úgy szereztek érvényt, hogy az erdőt felkereső takácsi nemeseket jól megverték. A takácsiak pert indítottak, hogy sérelmüket orvosolják. A birtokjog igazolására 1628 tavaszán a nádor vizsgálatot rendelt el. Nrächevich Farkas soproni főesperes és kanonok, valamint Jóra Gergely Veszprém vármegyei esküdt a nádor embereként (homine palatinali) megjelent Takácsi faluban, ahol 47 tanút hallgatott ki. A tanúkihallgatásról készült jegyzőkönyvet 1628. május 9-én a kismartoni várban (in arce nostra Kiss-Martony) foglalták írásba. Az eljárás során a győri püspök vaszari jobbágyait éppúgy megkérdezték, mint az alsó- és felsőgörzsönyi, bödögei, csöglei és takácsi nemeseket. A forrás azért is értékes, mert takácsi lakosságának jelentős részét megtaláljuk a tanúk között. A 30 takácsi tanú közül 23-at nemesként említenek, a többi 7 személy közül kettő özvegyasszony, egy jobbágy (colonus), a többi zsellér. A takácsi tanúk a következők voltak: nemes Alapi Ferenc, Acsádi Péter 44 éves zsellérje, nemes Bejczi András 44 éves, nemes Bíró Mihály 46 éves, nemes Bornemissza István 35 éves, nemes Borsos Lukács 45 éves, nemes Csurgói György 53 éves, nemes Csurgói Pál 52 éves, nemes Dereskei Balázs 45 éves, nemes Dobogho [Dobogó] Imre 38 éves, nemes Farkas János 40 éves, nemes Györjfy János 45 éves, Veszprém vármegye esküdje; nemes Ihász másként Erős István 53 éves, nemes Küvághó [Kővágó] András 45 éves, nemes Márkus György [év nélkül], nemes Nagy Pál nős [év nélkül], nemes perei Perei Márton 65 éves, nemes Piriti Miklós 45 éves, nemes Sávoly Péter 39 éves, nemes Sohonnyai István 37 éves, nemes Szalai Gergely 48 éves, nemes Teremes András 40 éves, Csajághi Tamásné volt ispánja; nemes Vincze Benedek 50 éves, nemes Vincze István 53 éves. Nem nemesnek jelölték: Bartalos Vitalisném Ilona 46 éves özvegyasszonyt; Bódis Tamást, Kővágó András 41 éves zsellérjét; Ihász János 47 éves colonust; Nagy Gergelyt, a Vincze Benedeknél lakó 37 éves zsellért; Sohonnyai Imrét, Czimer János 47 éves zsellérjét; Szarty [Sza- nyi] másként Balogh Benedeket, Thor ma Ferenc 45 éves zsellérjét Tremes [Teremes] Péterné A nna 76 éves özvegyasszonyt. Minthogy a XVII. században nem vezettek anyakönyvet, az életkort sem tudták pontosan nyilvántartani. De eo utrum? [Tud-e róla?] Tudgya-e, hogy az a’ Gardon Szeretsen489 490 aliter [= másként] Vágott erdő, mely vagyon ezen Weszprém vármegyében, határos Patonával, Sággal, Szentivánnyal, Szolmavárral491 és Vanyolával; az megnevezett erdő ha tartatik-e a’ határa a sági útig és a vanyolai tóérig, ha pediglen főképpen a’ hun a pediglen főképpen a hol a’ legényeket megfogták, az a’ hely Vanyolához való-e a’ vagy Gardonhoz, és tudgya-e, hogy megfogták és megverték a vanyolaiak? [...] Első tanú Kiss András lovászpatonai, Hathalmi Sándor jobbágya, 80 esztendős, határos szomszéd, meghiteztetvén, vallotta, hogy: mindenkor hallottam, hogy Takácsi Bálint földe volt és tudom bizonnyal, hogy a’ mostani kereső492 nemes emberek, takácsiak bírták és élték örökségül, annak holta után, úgymint a sági útig, amint alá mégyen a’ Bakon[y] felé az árok hányás, és onnét az érig mégyen, és a’ halastóig alá, az gárdonyi erdő a’ vágott fa nevű hely és erdő is övéjek, és azon Gardonhoz való erdő is, a’ hol megverték a’ takácsiakat, ezen gárdonyi föld, és ez takácsi nemesek erdeje, mely vagyon ezen Gárdonyfi] határban. [...] 489 Az asszony előbb Bartalos, majd Vitalis felesége lehetett, azután özvegyült meg. 490 Gárdony-Szerecseny 491 Szalavárral 492 értsd: pert indító, „igazságukat” kereső 213
