Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)

II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - I. A község a középkorban

TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV

40. kép.

A vásárhelyi szék adózó települései 1488-ban

A falu közepén állt a templom (védőszentjét nem ismerjük), mely a török hódoltság végére romos állapotba került, de később rendbe hozták, és református templomként használták az új (mai) református templom megépültéig. A templom körül temető volt, melyet még a XVIII. század első felében is használtak. A falu plébánosai közül — Va- szarral ellentétben - egyet sem ismerünk név szerint.

A község lakói birtokos nemesek voltak, akik közül néhányon jobbágyokat is bírtak. Az elszórt adatok azt mutatják, hogy kisebb birtokon gazdálkodtak, a szántóföldön termelt gabonát sarlóval aratták.398 A bakonybéli apátság is részbirtokot szerzett a községben, és birtokosként szerepel a XV. századi oklevelekben. A jobbágytalan nemesek maguk művelték földjeiket, gondozták állataikat. Szőlőművelésről nincs tudomásunk de az a tény, hogy a közeli Lovászpatonán az ún. Feketeerdő nevű szőlőhegyen 1450-ben műveltek szőlőt, elképzelhetővé teszi a szőlőkultúra meglétét.399 Pápán,

398 A kaszás aratást Verancsics Faustus Machinae novae, vagyis Új gépek c. művében (1616) egyik újításaként tartotta számon. VERANCSICS 1985. 46.

399 MNL DL 14424. Garai László nádor porvai pálosoknak kiadott adomány levele. 1450. november 30.

190