Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - I. A község a középkorban
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV jártak el a közösség ügyes-bajos dolgaiban. A bíró szedte be az adókat, ő képviselte a közösséget a földesúr előtt.359 I. Mátyás (1458-1490) korában nemcsak a jobbágyok hanem az egyházi nemesek királyi vadászok (Szentgál, Horhi, részben Németi) és az egytelkes nemesek is adókötelesek voltak. Az egytelkes nemesek 1488 őszén - a többi adózótól eltérően - nem egy forintot, hanem annak csak a felét fizették. Ekkor valószínűleg a falusi bírákat is számba vették 1491-ben is fejenként fél forintot kellett adózniuk.360 Takácsi település 3 részből állt, melyeket a királyi adóösszeírás készítői a XV. században külön településként vettek számításba:361 I. sz. táblázat Alsó-, Felső-, és Kápolnástakácsi portái és nemesi kúriái 1488-ban Sorsz. Település neve Porta Kúria Összesen 1. Alsótakácsi7 7 2. Felsőtakácsi5 5 3. Kápolnástakácsi 2 3 5 1-3. mindösszesen 2 15 17 Takácsi az adóösszeírásban előforduló 85 település egyike volt, ahol 15 kuriális nemes adózott, Kápolnástakácsiban emellett 2 porta (kapu) után a jobbágyokfizettek adót. Az összeírok egy telket egy portának vettek ami égy háztartásnak felelt meg. A hatalmaskodások miatt viszonylag nagyobb számban fennmaradt oklevelek alapján képet alkothatunk a birtokosokról, társadalmi kapcsolataikról. A takácsi nemesek a XIV században még nem használtak családnevet: apjukról nevezték el őket, ami megfelelt a nemesi közgondolkodásnak hiszen a birtok fiágon öröklődött, az öröklött birtokot pedig aférfi örökösök a leányoknakjáró leánynegyed kihasítása után egyenlően osztották fel egymás között. A nemesi öröklési szokások idővel a birtok elaprózódásához vezettek melyet új birtokok szerzésével lehetett kiegészíteni. Az ősi öröklött földbirtok nemzetségen belüli fennmaradását 1848-ig az ősiség biztosította. Ha a nemzetség kihalt, a birtok a királyra szállt. Az öröklési rend miatt a család leszármazását számos nemzedékre visszamenőleg ismerték, és emlékezetükben megőrizték A birtokosok közül a következőket ismerjük (nevüket modernizálva írjuk):362 1304: Takácsi Sebestyén.363 1315: Takácsi Sándor fia Gergely, szolgálója Margit.364 359 LAKATOS 2014. 496-503. Mivel a szerző vizsgálata középpontjában a mezővárosok szerepelnek, tanulmányában a falvakkal kevésbé foglalkozik, a nemesi községeket meg sem említi. 360 SOLYMOSI 1984. 147. 361 SOLYMOSI 1984. 177., 179., 180. 362 A Takácsi nevű nemeseket akkor is takácsi birtokosoknak vettük, ha az adott oklevélben külön nem említették a falu nevét, mivel a környéken más Takácsi helység nem létezett. Az oklevelekben előforduló személyek településnévből származó tulajdonneve szintén elősegítette a lokalizálást. 363 MNL DL 45100. A győri káptalan átírt oklevele a Márton falubeli és szerecsenyi nemesek birtokperbeli egyezségéről. 1304. augusztus 29. Kiadta: PETR1K 2016. 81-84. 364 MNL DL 40358. A pozsonyi káptalan kiadványa arról, hogy a győri kerületből való („de districtu Jauriensi”) Takácsi Sándor fia Gergely szolgálóját eladja a pozsonyi kerületből való Vzur-i János fia Máténak. 1315. május 25. 186
