Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - III. S. Lackovits Emőke: A népi műveltség jellemzői
TANULMÁNYOK — III. A népi műveltség jellemzői (5. Lackovits Emőke) gyertyát, szentelt barkát, az úmapi virágot, a szentelt ételt, képeket, olvasót és az áldásokat. Mai napig becsben tartva, el nem dobják, ha kikerül a házból, elégetik. Az épített környezet alkotásai a szabadtéri keresztek, feszületek, a szabadtéri szakrális környezet tájformáló alkotó elemei. Valamennyi része a szakrális tájnak, rányomva bélyegüket a település arculatára.322 Ezek is vallásos világnézetet hordoznak, vallásos érzületet erősítenek, önálló tényezői a népi vallásosságnak, ugyanakkor tájékozódási pontok is. A vegyes vallású falvak, így Takácsi is a szakrális tájalkotó elemeiben szegényesnek mondható. Mindössze három feszület áll a községben. Az egyik a templomkertben, a másik a temetőben, a harmadik pedig a faluban. Utóbbit a Boros család állíttatta két fiúk emlékére, akik az I. világháborúban hősi halált haltak. A feszületek ma is gondozottak, amit, ahogy egykoron, úgy ma is a közösség tagjai vállaltak magukra. A közösségi élet vallásos színterei voltak a vallásos társulatok, amelyek közül Takácsiban csupán egyetlen egy, a Rózsafuzér Társulat működött. Feltehetőleg Oltáregylet is létezhetett, Szívgárda talán és a KÁLÓT, valamint a KALÁSZ egyesületek, hiszen a szomszédos Vaszaron mindezek működtek az 1920-as, 1930-as években. Minden bizonnyal a mindenkori plébános, aki a híveket pásztorolta, buzdította is őket a vallásos társulatok megalakítására. Természetesen mindezek csupán feltevések, mert az emlékezettel elérhető időben rájuk vonatkozóan egyetlen adat sem bukkant fel a Rózsafüzér Társulatot kivéve. Egyébként az 1950-es években ez a vallásos társulat még működött, de csak hat-hét taggal. Elnöke Paksi Gyuláné volt, aki haláláig viselte ezt a tisztséget. Amikor materből fíliává lett a falu, ezek a rózsa- fiizéres asszonyok mindig összegyűltek és együtt imádkoztak, elmondva ilyenkor az Örvendetes, a Fájdalmas és a Dicsőséges Olvasót, továbbá a Lorettói litániát. Szentségimádáskor, amely Takácsiban május 13-án volt/van, a folyamatos imádságot is ők biztosították. Sajnos ez a testvéregyesület is széteső lett, nincs utánpótlás sem. Pedig ezek az országosan elterjedt vallásos egyesületek rendkívül népszerűek voltak és sok helyen máig azok, mivel a nagy közösséget az egyén számára átlátható, befogadható kis közösséggé bontották le, erősítve a családi, rokoni, életkori kapcsolatokat, a szomszédságot, ami szerveződésük alapja volt, de a nagyobb közösségbe pedig integráló erőt jelentettek.323 A hitélet gyarlóságaira, szegényes voltára magyarázat a három felekezet együttélése, amelyek részben hatottak egymásra, pozitív vonásokat is felszínre hozva, ugyanakkor ki is oltottak olyan jellemzőket, amelyek a döntően homogén vallású közösségekben léteztek, virultak. Jól jellemzi a korabeli állapotokat Rótt Nándor veszprémi megyéspüspök bérmálási feljegyzései 1921-1938 között. Tanítóját kiváló tanerőként mutatta be, de a közösség hitéletét negatívan minősítette. Feljegyezte: „ a vegyes házasság pusztít itten. A 75 pár közt van 25 félpár vegyes”. Úgy vélte, a vegyes házasságok a római katolikusok hitéletének elszegényedését indították el és eredményezték. 324 Minden hiányosság, a hitélet elszegényedésének ellenére is elmondható, hogy vizsgált korszakunkban a falu mindhárom felekezetű közössége az Isten teremtette 322 BARTHA 1990. 219. 323 BARNA 1998. 22-26. 324 KÖRMENDY-RAJCZ1 2000. 162. 176
