Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - III. S. Lackovits Emőke: A népi műveltség jellemzői
TANULMÁNYOK — 111. Л népi műveltség jellemzői (S. Lackovils Emőke) Egyébként az orgona volt az a virágos bokor, amelyet általánosan ültettek még ott is, ahol csekély hely állt rendelkezésre. A virágok szeretete mutatkozott meg abban, hogy a vázákba is helyeztek vágott virágot, a cserepes virágok kultusza viszont ebben az időszakban még nem mondható elterjedtnek. Egyes helyeken egy-egy kaktuszt tartottak bent, amit azután tavasszal kitettek. Hozzá kell tennünk ehhez, hogy a lakásokban a hely nagyban meghatározta, kerülhet-e és hova a virág, ezért a vázába tett vágott virág gyakoribbnak mondható. Tulajdonképpen megállapítható, hogy létezett virágkultusz a faluban, de a korlátozottan rendelkezésre álló hely megszabta a virágok mennyiségét és helyét egyaránt, ámbár a szűkre szabott lehetőségek között is igyekeztek virágokkal széppé varázsolni környezetüket. A virágok gondozása, a virágoskertek rendben tartása az asszonyok, lányok feladatai közé tartozott. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy ma mind a kertekben, mind pedig az utcákon csoportosan pompázik a kaukázusi fürtös gyöngyike, amely gyönyörű kék színű, hatalmasra meghízott virág. Általában szegélyként látható az udvarokban, az utcákon pedig az árok partjára is jutott belőlük. Jól alkalmazkodó és teijedő virágféle, szép látványt nyújtva. A hajlék, a ház az életmegnyilvánulások egymást váltó szakaszainak adott teret, születéstől a halálig tartó folyamatban megvédte a benne lakókat az időjárási viszontagságoktól, helyet biztosított a munkának és az emberi életet a mindennapokból kiemelő, a munkában megállásra késztető ünnepeknek. A házhoz a benne élők érzelmileg is kötődtek.236 Ugyanakkor a házról nem mondható el a változatlanság még abban az esetben sem, amikor állandóságot mutatott, mert belső térelosztásában bármikor változás, átalakítás következhetett be, amint erre van is példa, de berendezése, valamint a bútorok elrendezése szintén átalakult, összefüggésben a benne élők gazdasági helyzetével, életmódjával, igényességével, lehetőségeivel. Ezek az ingóságok elmozdíthatok voltak, változtathatók, átalakíthatok és mással kiválthatók, számukban gya- rapíthatók, elidegemthetők, örökölhetők, tehát a változás-változtatás lehetőségét önmagukban hordozók.237 Ezeknek a házbeli együtteseknek az összessége, valamint elrendezésük módja jelentik egy adott időszak és háztulajdonos lakáskultúráját, amelynek keretei között élte az egyén és a család az életét, meghatározott helyet kijelölve a munkának a tűzhely környékén, a pihenésnek az ágyakkal, egyéb fekvőalkalmatosságokkal, valamint a kultusznak az asztallal, továbbá ennek környezetével. 236 S. LACKOVITS 2006.103. 237 Vö. DEGRÉ 1979. 503-504. 107
