Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)

I. Rész. Tanulmányok - III. S. Lackovits Emőke: A népi műveltség jellemzői

TANULMÁNYOK — 111. Л népi műveltség jellemzői (S. Lackovils Emőke) Egyébként az orgona volt az a virágos bokor, amelyet általánosan ültettek még ott is, ahol csekély hely állt rendelkezésre. A virágok szeretete mutatkozott meg abban, hogy a vázákba is helyeztek vágott virágot, a cserepes virágok kultusza viszont ebben az időszakban még nem mondható elterjedtnek. Egyes helyeken egy-egy kaktuszt tartottak bent, amit azután tavasszal kitettek. Hozzá kell tennünk ehhez, hogy a lakásokban a hely nagyban meghatározta, kerülhet-e és hova a virág, ezért a vázába tett vágott virág gyakoribbnak mondható. Tulajdonképpen megállapítható, hogy létezett virágkultusz a faluban, de a korlá­tozottan rendelkezésre álló hely megszabta a virágok mennyiségét és helyét egyaránt, ámbár a szűkre szabott lehetőségek között is igyekeztek virágokkal széppé varázsolni környezetüket. A virágok gondozása, a virágoskertek rendben tartása az asszonyok, lányok feladatai közé tartozott. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy ma mind a kertekben, mind pedig az utcákon csoportosan pompázik a kaukázusi fürtös gyöngyike, amely gyönyörű kék színű, ha­talmasra meghízott virág. Általában szegélyként látható az udvarokban, az utcákon pedig az árok partjára is jutott belőlük. Jól alkalmazkodó és teijedő virágféle, szép látványt nyújtva. A hajlék, a ház az életmegnyilvánulások egymást váltó szakaszainak adott teret, születéstől a halálig tartó folyamatban megvédte a benne lakókat az időjárási viszon­tagságoktól, helyet biztosított a munkának és az emberi életet a mindennapokból ki­emelő, a munkában megállásra késztető ünnepeknek. A házhoz a benne élők érzelmi­leg is kötődtek.236 Ugyanakkor a házról nem mondható el a változatlanság még abban az esetben sem, amikor állandóságot mutatott, mert belső térelosztásában bármikor változás, átalakítás következhetett be, amint erre van is példa, de berendezése, vala­mint a bútorok elrendezése szintén átalakult, összefüggésben a benne élők gazdasági helyzetével, életmódjával, igényességével, lehetőségeivel. Ezek az ingóságok elmoz­díthatok voltak, változtathatók, átalakíthatok és mással kiválthatók, számukban gya- rapíthatók, elidegemthetők, örökölhetők, tehát a változás-változtatás lehetőségét ön­magukban hordozók.237 Ezeknek a házbeli együtteseknek az összessége, valamint elrendezésük módja je­lentik egy adott időszak és háztulajdonos lakáskultúráját, amelynek keretei között élte az egyén és a család az életét, meghatározott helyet kijelölve a munkának a tűzhely környékén, a pihenésnek az ágyakkal, egyéb fekvőalkalmatosságokkal, valamint a kultusznak az asztallal, továbbá ennek környezetével. 236 S. LACKOVITS 2006.103. 237 Vö. DEGRÉ 1979. 503-504. 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom