Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
II. 2. A zsidóság jogállása II. 2. 1. Állami szabályozás Magyarországon a zsidóság nem tagozódott be a rendi társadalomba, de társadalmi jogállását a hatalom pontosan meghatározta. A zsidóság a rendeken kívül álló, korlátozott jogokkal rendelkező, vallása és szokásai miatt elkülönülő közösségeket alkotott. Ennek ellenére gazdasági súlyát tekintve korszakunkban egyre jelentősebb szerephez jutott. Jogállása - az országos szabályozások általános érvénye mellett - településenként igencsak eltérhetett a település jogállásának, illetve a földesúr egyéni gazdasági érdekeinek, döntéseinek megfelelően. A magyarországi zsidóság újkori jogi helyzetét részben már érintettük, amikor Magyarországon való megtelepedésük helyi feltételeiről és szabályozásáról beszéltünk. Most röviden az államhatalom által megszabott általánosjogi kereteket rajzoljuk meg, amelyekhez a magánföldesúri védelem ellenére a zsidóságnak is alkalmazkodnia kellett.223 A középkorban kialakult királyi kamaraszolgaság intézménye a 17. században már nem élt, a század végén meginduló és főként a 18. század első harmadában felerősödő bevándorlással érkező zsidók letelepítésének vagy letelepedésük engedélyezésének joga a nagy- és középbirtokos nemesség kezébe került.224 Ez azonban nem jelentette az uralkodói jogok megszűnését vagy szűkülését, különösen az adóztatás területén nem. A zsidóság jogállása köz- és magánjogi szempontból is szabályozott volt. A diaszpórában élő zsidóságra mint ideiglenesen itt élő idegenekre tekintettek, akiknek befogadása valamely hatalom (állami vagy földesúri) által adományozott kiváltság, amely bizonyos jogokat is tartalmaz a zsidókra nézve. A befogadott és letelepült zsidóság jogállásának alapját az ilyen egyedi kiváltságok képezték a 18. század első felében. Az államhatalom részéről történt egységes jogi szabályozás első állomásának a türelmi adó elrendelése és annak szabályozása tekinthető, majd ezen a téren is II. József türelmi 223 A magyarországi zsidóság jogállásának ismertetését az alábbi művek alapján foglaljuk össze: Gonda 1992; Grünwald-Scheiber 1963; Haraszti 1999; Komoróczy 2012; Simon 1936; Virág 1935. 224 Haraszti 1999:131.; Virág 1935: 34. 72
