Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)

ros a betelepülésre is hatással kívánt lenni, amikor az ingatlanforgalom felügyeletét saját hatáskörébe kívánta vonni. A 18. század első felében és végén a földesúrral kötött szerződéseinek egyik legfontosabb pontja az ingatlanforgalom szabályozása volt, melynek végeredményeként a Belsőváros és a Külsőváros is saját hatáskörbe vonta az ingatlanforgalom felügyeletét, a földesúr csupán az adásvétel tényének láttamozási jogát tartotta fenn magának.* 144 Ennek a folyamatnak megfelelően változott a betelepülő zsidók kérelmeinek elintézési módja is.

A Pápán megtelepedni kívánó zsidó férfiak esélyét növelte az az 1812 óta érvényben lévő szabályozás, amellyel Esterházy Miklós (1775-1856) engedélyezte, hogy pápai nőt feleségül vevő idegen zsidók a városban lakhatási jogot kapjanak. Ezt a jogukat 1832-ben az uradalom újra deklarálta és megerősítette. „Intetnek azonban a zsidó elöljárók, hogy ha e kegyelemben tovább is részesülni óhajtanak, koldusokat, semmivel bírókat, kóborokat és rossz magaviseletűeket valamint egyrészről ajánlani ne bátorkodjanak, úgy más részről azon legfőbb kegyelmes parancsolatot, mely szerint ki a normális oskolákat ki nem tanulta, házasságra ne bocsájtassák, pontosan megtartsákЛ45 A zsidó népesség nagyarányú növekedését később is részben ezen intézkedésnek tulajdonították.146 A letelepedési jog megszerzésének ilyen jellegű könnyítése pedig egy már jóval korábban, valószínűleg a 18. századhogy akárki is csak földesúri engedelemmel telepedhessen le akárhol is, annyival szükségesebb pedig ezen rendtartást szentül fenntartani a zsidókra nézve.” (MOL P1216 capsa 64. nr. 265/56.1816. május 31.)

144 Petrik2010: 122., 137.

145 MOL P1216 capsa 67. nr. 70. A pápai zsidó községgel kötött uradalmi szerződés. Pápa, 1832. augusztus 11.10. pont.

146 Amikor az Esterházy család tatai ága 1829-ben a pápai uradalmat 30 évre zálogba adta a család cseklészi ágának, a különböző szerződések számbavételekor a Pápán élő nagyszámú zsidóság jogait és beneficiumait is érintették. Ahelyzetükre vonatkozó uradalmi tiszti ajánlás letelepedésükre és lélekszámúkra is kitért, ez utóbbit minden bizonnyal eltúlozva: „A zsidók száma itt Pápán már 3 ezer lélekszámot meghaladja és napról-napra szaporodik. A kereskedés itt Pápán, kivéve az egy materialistákat, egészen kezükben vagyon, ami azt okozta, hogy gyakori panaszokra adott alkalmatosságot. A megszaporodásoknak oka a méltóságos uraság által régebb és újabb időkben engedett némely jussok és szabadságok, különösen pedig azon engedelemlevél, melyet méltóságos E[sterházy] Miklós úr i8ttdik esztendőben nekiek engedett, mely szerint, amely idevaló protectionatus zsidónak leánya vidékihez férjhez megy, ha az különben becsületes ember, az tüstént Pápának lakosává lehet. Hogy tehát ezen felettébb való szaporodásnak egyrészről gát vetessen, más részről pedig az uraság is tőlük hasznot nyerhessen, ezeket látnám szükségesnek megrendeltetni: minden zsidó, aki ezentúl Pápa lakosává kíván lenni, a protectióért eddig esztendőnként fizetni szokott summán kívül a méltóságos uraság kasszájába öt species aranyokat, éspedig természetben fizetni tartozzon, és ugyanezért a szokott lakosságbéli engedelemlevél a prefektusi hivatal által ki ne adattasson, míglen ez a kasszába tett fizetésről számtartói nyugtatót mutatni nem tud.” SzNL Az Esterházy család cseklészi levéltára. 1552 nr. 10. A családi zálogegyezségről lásd Szabad 1957: 38-39.

53