Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
számban ugyan - akadt példa manufaktúra alapítására, aminek pénzügyi alapját a kereskedelemben felhalmozott tőke képezte. A többi dunántúli mezővárosban erre nem volt példa.72 Pápa város a 18. század közepéig a vármegyei politikai élet központja volt. A veszprémi vármegyeháza felépültéig felváltva itt és Veszprémben tartották a megyei közgyűléseket. Veszprém igazgatási központtá válása után is megőrzött Pápa néhány igazgatási funkciót. Járási és megyei körzeti hivatalok működtek itt, továbbá a vármegyei törvényszék is tartott kihelyezett üléseket. A városi funkciót erősítette Pápa egyházigazgatási központi szerepe, kulturális és iskolai szerepköre is. Katolikus esperesség székhelyeként, a református egyházkerület szellemi központjaként mindkét felekezet középfokú intézményeket működtetett a városban, amelyek nem csupán a város szűkebb vidékére gyakoroltak vonzerőt. Fontos tényező volt továbbá a város uradalmi birtokközpont volta, ami kiterjedt uradalmi tisztikar jelenlétével járt. A város intézményi központi jellege a városi társadalom differenciáltságát eredményezte, viszonylag nagyarányú honoráciorréteg jelenlétével. Pápa város meglehetősen gazdag, szerteágazó műfajú és különböző színvonalú helytörténeti irodalommal rendelkezik. A 20. század elején várostörténeti monográfia is megjelent,73 majd hosszú évtizedek után elkészült egy, a különböző szakterületek és korszakok legújabb kutatási eredményei alapján megírt várostörténeti tanulmánykötet.74 A városra vonatkozó historiográfiai szakirodalmat Hudi József tekintette át a késő feudális kor városi önkormányzatáról írott monográfiájában,75 akinek ezenkívül számos publikációja született, amely a várostörténet egy-egy aspektusát tárgyalja. Fontos továbbá megemlíteni, hogy a várostörténeti tanulmánykötet elkészülte után csaknem másfél évtizeddel Petrik Iván publikálta a város legfontosabb jogbiztosító iratait, kitűnő rövid kommentárokkal magyarázva az adott oklevél történeti hátterét és jogkövetkezményeit, elsősorban a város jogállásának pontos értelmezéséhez nyújtva segítséget. A forráskiadvány bevezető tanulmányában Hudi József foglalta össze a várostörténeti kutatás eredményeit.76 A pápai zsidóság alábbi fejezetekben részletesen kifejtendő jogi, társadalmi és gazdasági helyzetének pontos értékeléséhez a fent kiemelt szakirodalom segítségével röviden ismertetjük a város birtoklástörténetét, önkor72 Rúzsás 1964: 216. 73 Kapossy 1905. 74 Kubinyi 1994a. 75 Hudi 1995a. 76 Petrik 2010. 34
