Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
I. A PÁPAI ZSIDÓ KÖZSÉG RÉSZÉRE KIBOCSÁTOTT FÖLDESÚRI VÉDLEVÉL. Pápa, 1748. május 10.1 Mi, galántai gróf Eszterházy Ferenc, Fraknó földesura, a semptei, a pápai, a gesztesi, a devecseri és az ugodi uradalom ura, ő római császári-, szintúgy Magyarország, Csehország királyi felségének valódi titkos tanácsosa és kamarása, lovassági tábornok, a nagyméltóságú Magyar Királyi Helytartótanács tanácsosa és a Hétszemélyes Tábla ülnöke, a Magyar Királyság részéről királyi tárnokmester, Borsod vármegye főispánja, a Magyar Királyságban Dunán inneni főkapitány, ezúton tesszük közhírré, tudtul adva mindenkinek, hogy Pápa városunkban ez idő szerint megtelepedett zsidó közösséget, név szerint Philipp Jacob, Franz Moyses, Moyses Hirschei, David Wolf, Abraham Jacob, Lebl Weiler, Juda Hirschei, Salamon Hirschei, Marcus Hirschei, Philipp Marcus, Isac Pillitz, Marcus Pillitz, Hirschei Isac (metsző), Isac Lebl, Joseph Joachim számára, akik alázatosan folyamodtak pártfogásunk iránt, kivétel nélkül fölvesszük abba, és e formális védlevél által őket ama kegyben részesítjük, hogy teljes biztonságukat szavatoljuk. Miképpen azt eldöntöttük, és Pápa város és annak lakossága közös javát szolgálónak tartjuk, hogy e zsidók számára megterhelést nem okozandó, őket kereskedésükben nem korlátozandó vagy megakadályozandó, különös tekintettel az aggasztó panaszok és kellemetlenségek megelőzésére, ezúton szabályozást hozva elrendeljük, hogy valamennyien nyugalomban és békében élhessenek, evégből fent említett okokból fentnevezett valamennyi zsidót pártfogásunkba és védelmünkbe fogadtuk, vettük és támogatjuk hogy asszonyaikkal, gyermekeikkel és azok gyermekeivel, valamint szolgálóikkal általuk egyetértésben választott, és uradalmi tisztünk által jóváhagyott és megerősített bírájuknak engedelmeskedve éljenek, saját imaházuk és temetőjük legyen. Ezek mellett rabbit, kántort és templomszolgát is tarthatnak. Hasonlóképpen saját (kóser) borkimérésük is lehet, amelyről az ő dolguk megegyezni. Abban az esetben, ha maguk között nem tudnak megegyezésre jutni, az itteni uradalmi tiszt elé vigyék a vitás ügyet. Senki által nem zavarva mindenkor szabadon mozoghatnak és kereskedhetnek, mégpedig olyformán, hogy teljességgel mentesülnek a katonai beszállásolás és a forspont alól. És senki mástól, mint 1 Az eredeti német nyelvű szöveget kiadta: Neumann 1885; valamint MZsO XIII: 182-183. Fordította Győri László, Jakab Réka. 25З