Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
volna. Ez volt a meghatározó a lakhatás, ingatlanszerzés, adóztatás, a földesúri haszonvételek, a helyi kereskedelem és ipari vállalkozások terén is. A gazdasági kapcsolatok és potenciál pedig a társasági integrációra voltak meghatározó hatással. Ezzel magyarázható, hogy a rendelkezésünkre álló forrásokban korszakunkban többnyire olyan társadalmi konfliktusokra találunk példát a zsidóság és környezete között, amelyek alapja valamilyen gazdasági érdekütközés volt. A pápai zsidóság községi (vallási) szervezetére, a közösség belső életére vonatkozóan kutatásunk a közösségen belül a 19. század közepén kialakult vallási-szokásbéli konfliktusok, a közösség tagjai közt húzódó társadalmi törésvonalak feltárásában hozott újabb eredményeket. A források segítségével a pápai példa bemutatásával megragadhatóvá vált a magyarországi zsidóságon belül a vallási reformfolyamatok és az emancipáció hatására kialakult megosztottság. A Pápa városi zsidóság rendi korszakbeli történetére vonatkozó kutatásunk kiindulópontja az 1848. évi név szerinti összeírás volt. Ennek ismeretében kezdtük feltárni a helyi zsidókra vonatkozó forrásokat, hogy segítségükkel értékelni tudjuk az összeírás adatait, amelyek a rendi korszak végéig lezajlott integrációs folyamat eredményét mutatják. A zsidó társadalom foglalkozási megoszlása a vizsgált száz év során differenciálódott, egyre többféle szakma űzésével sokrétűbbé vált, elősegítve a jogi tekintetben homogén közösség társadalmi rétegződését. A fenti fejezetekben megragadni próbált és leírt folyamatok szoros összefüggésbe hozhatók a polgárosodás problematikájával. Mindenekelőtt abban az eredeti értelmezésben, miszerint a kiváltság nélküli rétegeket is be kell emelni az alkotmányos keretek közé.779 A magyar társadalomban meginduló polgárosodási folyamat motorja a feudális kötöttségek felszámolásának igénye volt, amely elsősorban gazdasági megfontolások nyomán fogalmazódott meg. A zsidóság érvényesülésében pedig létérdek volt a rendi keretek megkerülése, azok lebontása. Az ő vonatkozásukban a rendi országgyűléseken megfogalmazódó jogi emancipáció is a fennálló merev rendi elkülönülést, a zsidó honpolgárok megkülönböztetésének megszüntetését célozta, elsősorban a türelmi adó eltörlésével és az adózó népességgel azonos jogállás alá helyezésükkel. A pápai zsidóságra vonatkozó vizsgálatunk azt mutatja, hogy ez a folyamat helyben jóval korábban, a 18. század utolsó harmadában kezdett kibontakozni azáltal, hogy a haszonelvűség, a gazdasági szükséglet engedékenyebbé tette a befogadó uradalmat. 779 Ö. Kovács 1996. 248
