Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
leggazdagabbnak. Rajta kívül további öt rőföskereskedőt találunk a városban, akik valószínűleg inkább nagybani áruforgalmazók voltak, mint kiskereskedő boltosok. Spitzer Sámuel rőfös négy segéddel dolgozott. A rőfösökhöz hasonlóan tehetős volt az apja, Neuman Ábrahám által megalapozott vagyonnal és üzleti kapcsolatokkal rendelkező Neuman Herman, aki somhegyi üvegeivel kereskedett és három segédet alkalmazott. A segéddel dolgozó kereskedők közt találunk további boltosokat, gyapjú-, posztó- és lisztkereskedőt. Az összeírás megkülönbözteti egymástól a kereskedőket az árufajták szerint. Az esetek egyötödében azonban nem ismert, hogy a kereskedő milyen áruval kereskedett. Egy részük valószínűleg alkalmi vagy piaci árus volt, egy részük pedig távolsági vagy terménykereskedelmet folytatott, akiknek megélhetése a kereskedelemből származott ugyan, de a változó lehetőségek szabták meg, hogy mikor milyen áruval kereskedtek. Közülük mindössze hárman foglalkoztattak segédet, egyikük bolttal is rendelkezett. A kereskedést folytató zsidók közt a házalók voltak a legtöbben, szám szerint 42-en (14,33%). A házalók voltak a legkevésbé tehetősek, mindenfélével kereskedtek, amiben csak „fantáziát” láttak, s többnyire újabb árura cserélték portékájukat a kereskedés láncolata során. Leginkább ők kényszerültek alkalmazkodásra. Hasonlóan népes réteget alkottak az ún. hajhászok, azaz árufelhajtók. A kifejezés az olasz sensal (= közvetítő, ügynök, alkusz) magyar fordítása. A hajhászok amolyan piackutatók voltak, akik befektetési lehetőségeket kerestek, árut közvetítettek.776 A forgandó üzleti szerencsének és bizonytalanságnak erőteljesen kitett szakma nagyfokú ügyességet és találékonyságot, nem utolsósorban kiterjedt kapcsolatrendszert igényelt. Kétségtelenül a házalók és a hajhászok alkották a leginkább mozgékony kereskedői réteget. A városban működő lisztkereskedőkre már a korábbi fejezetekben is utaltunk. 1848-ban 32 lisztkereskedő volt Pápán, egyikük segéddel dolgozott. Magas számukra a termékeny Kisalföld peremén virágzó pápai piac nagyobb volumenű gabonaforgalma, illetve ezzel összefüggésben a városi, környékbeli vízimalmok sokasága lehet a magyarázat. A zsidók városi boltkereskedelemben elfoglalt jelentős helye korszakunk végén is jellemzőnek mondható. Az 1848. évi összeírásban 29 boltos kereskedőt és 3 boltossegédet találunk. Rajtuk kívül további kereskedőkről is feltételezhetjük, hogy kereskedésüket boltban űzték, például a divatáruval, készruhával vagy méteráruval kereskedők, vagy a fűszeresek. Neuman Herman üvegkereskedő háztartásában boltossegédek is éltek. Róla és Reichenfeld Lipót könyvkereskedőről is tudjuk más forrásokból, hogy a Főpiacon üzletet béreltek. A könyvkereskedő a crudában (kötés nélkül, csak felfűzve) 776 A tipikusan zsidó szakmaként számon tartott hajhász figuráját több reformkori szépirodalmi mű is megrajzolta. Nagy Ignác külön írást szentelt neki A hajhász címmel (Szalai 2001). 239
