Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
-legényeket, továbbá a házitanítókat, tanulókat és a szolgáló személyzetet. A zsidó háztartások 11%-ában (65 háztartás) találunk ilyen háztartástagokat. A pápai zsidó népesség foglalkozás szerinti besorolásánál külön kategóriát alkottunk azokból a szakmákból, amelyekről biztonsággal megállapítható, hogy művelőjük alkalmazotti státuszban van. Ide értettük az iparoslegényeket, -segédeket, a háztartásokban élő szolgálószemélyzetet, a napszámosokat, a pipagyári munkásokat, valamint a házitanítókat és az egyetlen zongoratanárt. Az így besorolt alkalmazottak összlétszáma 194 fő, akik közül 187 a férfi és 7 a női alkalmazott. Azok az alkalmazottak (elsősorban pipagyári munkások, kézműveslegények), akiknek családjuk van, azaz családfők, külön háztartásban is éltek. Számuk 61 fő, az alkalmazotti réteg 31,44%-a. Átlagéletkoruk 37 év. A munkaadójukkal közös háztartásban élő idegen alkalmazotti réteg száma 105 fő, közülük mindössze egy a nő, arányuk az alkalmazottakon belül 54,15%. További 17 alkalmazott férfi szüleivel élő fiú, 5 férfi pedig felesége szüleivel élt közös háztartásban. Ők mind valamely másik, tehát nem szállásadó háztartásfőjük alkalmazottai. A hét női alkalmazott közül csak egy a nem rokon státusú idegen háztartástag, hat fő családjával él. A nem családfő alkalmazotti réteg átlagéletkora 23 év. Összevetve a két alkalmazotti réteg életkorát, azt látjuk, hogy közülük azok az idősebbek, akik már családot és önálló háztartást alapítottak. Ők valószínűleg a későbbiekben is pápai lakosok lesznek, és megmaradnak alkalmazotti státuszukban. A munkaadójuk háztartásában élő idegen alkalmazottak alacsonyabb átlagéletkora azt a korábbi megállapításunkat látszik alátámasztani, hogy többségük csak ideiglenesen tartózkodik a városban, és tekintve, hogy még családalapítás előtt áll, potenciálisan elvándorló réteget képez. A háztartásban élő, nem önálló idegen alkalmazottak 60,74%-a (65 fő), tehát e réteg csaknem kétharmada kézműveslegény, illetve -segéd. A kereskedősegédek az alkalmazottak 24,29%-át (26 fő) alkotják. Az értelmiségiek közé sorolható házitanítók és a zongoratanár az alkalmazottak 7,47%-át (8 fő) teszik ki, és ugyanennyi az egyéb szolgáló- vagy segédszemélyzet aránya is. A kézműves- és kereskedőalkalmazottak, tehát a magányos idegen háztartástagok jelenléte és háztartásfőik foglalkozása között szoros összefüggés állapítható meg. Az idegen háztartástagok egyben szállásadójuk alkalmazottai is, tehát - kivéve a tanítókat - annak szakmájában dolgoznak. A háztartásába legtöbb legényt befogadó háztartásfő Schlesinger Lipót pipagyáros volt, akinek 14 fős háztartásában családján kívül 6 legény is élt.764 A pápai magyar céhbe felvételt nyert Neumann Henrik „nőruha készítő” 5 szabó764 VeML IV.i.h. Összeírás. 133. sz. háztartás. 230
