Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
Először az összeírásban található 609 zsidó háztartás jellegét és összetételét vizsgáltuk. A háztartásokat három csoportba soroltuk: egyedülálló személy háztartása, nukleáris családos háztartás és kiterjesztett családos háztartás. 15. sz. táblázat. Háztartástípusok Egyedülálló személy Nukleáris családos háztartás Kiterjesztett családos háztartás Összes háztartás 33 (5,41%) 511 (83,90%) 65 (10,67%) 609 (100%) Nukleáris családos háztartásnak tekintettük azokat, amelyeket házaspárok alkotnak. Ezek lehetnek gyermektelen vagy gyermekeket nevelő házaspárok. Rajtuk kívül más családtag vagy rokon nem él a háztartásban. Ha ilyen családdal segédszemélyzet is élt, a háztartást akkor is a nukleáris családos háztartások közé soroltuk. Szintén ide soroltuk azokat, amelyekben özvegy szülő élt gyermekeivel, ha további rokon nem élt velük egy kenyéren. Azon családfő háztartását, aki házastársával annak gyermekeit (mostohagyermekek) közösen nevelte, és egyéb rokon családtag nem élt a háztartásban, szintén a nukleáris családos háztartások közé soroltuk. Kiterjesztett családos háztartásnak tekintettük azokat, amelyekben a családmagon kívül (házaspár, illetve özvegy családfő gyerekkel vagy gyerek nélkül) más rokon családtag, például magányos felmenő, testvér, sógor, unoka is élt. Aszerint, hogy a családmagon kívül a háztartásban élő családtagok milyen státuszúak voltak, tovább bonthatók a kiterjesztett családos háztartások is. Az 65 ilyen háztartás közül 18 esetben magányos felmenő, tehát a háztartásfő valamelyik szülője lakott a szűkén vett családdal közös háztartásban: 11 esetben anyós, 6 esetben anya, egy esetben pedig apa. Ez egyben mutatja azt is, hogy a magányos felmenők többsége (94,5%) nő volt, alátámasztva a teljes népességre vetített özvegyek nemek szerinti megoszlási arányait. A kiterjesztett családok esetében következő kategóriát alkottak a magányos rokon családtagok. A 29 főnyi ilyen státuszú családtag többsége esetében nem állapítható meg a háztartásfőhöz fűződő rokoni fok. Ide soroltuk a rokonként megjelölteken kívül azokat az unokákat, akiknek szülei nem éltek a nagyszülő háztartásfővel közös háztartásban, továbbá a háztartásfő vagy házastársa magányos testvérét, illetve az egyetlen unokahúg státuszú személyt. bözteti meg: 1. egyedülálló személy, 2. nukleáris családos háztartás, 3. kiterjesztett családos háztartás, 4. többcsaládos háztartás (Faragó 1985). 226
