Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
II. 6. 4- 3- Családi állapot Az összeírt személyek családi állapotát a teljes népességre és a 18 év feletti népességre nézve is vizsgáltuk. n. sz. táblázat. A népesség családi állapot szerinti megoszlása Családi állapot Fő Arány (%) Házas IO4O 35.И Özvegy 102 3.47 Nőtlen 933 31,49 Hajadon 886 29,91 Összes 2962 ÍOO A teljes zsidó népesség körében a házasságban élők aránya valamivel több, mint a zsidó közösség egyharmada. A házasságban nem élő, vagy már megözvegyült népesség ennek a kétszeresét teszi ki. A18 év feletti népesség, tehát a nagykorúak, azaz a potenciális házasulok körében természetesen más arányokat kapunk. Itt nemek szerinti bontásban is megvizsgáltuk a népesség családi állapotát. 12. sz. táblázat. A felnőtt lakosság családi állapot szerinti megoszlása Családi állapot Férfiak Nők Házas 522 69,69 % 519 71,78 % Özvegy 15 2% 87 12,03 % Nőtlen 212 28,30 %Hajadon117 16,18 % Összesen 749 100% 723 100% A házasságban élő nők és férfiak számában 3 fős különbséget tapasztalunk a férfiak javára. Ennek oka, hogy az összeírásban három esetben olyan férfi családfővel találkozunk, aki gyermekeket nevelt, de esetükben nem állapítható meg pontosan, hogy nevük mellől miért hiányzik a feleség neve. Ezért ezeket a családfőket nem soroltuk az egyértelműen özvegyként azonosított személyek közé, hanem házasnak tekintjük. A felnőtt korú népesség körében mind a nők, mind a férfiak esetében hasonlóan magas arányt képviselnek a házasságban élők. Jelentős, több mint 12 százalékpontos különbség van viszont a nőtlen férfiak és a hajadon 222
