Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
Bőr- és gyapjúkereskedelem A nyersbőr iránti kereslet már a 17. században jelentkezett. A nagybirtokokon a felvásárlást és a szállítást már ekkor elsősorban zsidó kereskedők bonyolították. A nagybirtokok mellett a céhes mesterek is keresletet támasztottak. Mivel azonban nem volt forgatható szabad tőkéjük, nem tudták felvenni a versenyt a felvásárlókkal szemben, ezért arra kényszerültek, hogy a felvásárló kereskedőktől, az általuk megszabott áron vásároljanak bőrt. A korszak tipikus konfliktusának tekinthető a bőrkereskedő zsidó és a bőrfeldolgozó céhes mester konfliktusa.703 A helyzet megoldását a kormányzat abban látta, ha a zsidó kereskedőket eltiltja a bőr felvásárlásától. 1736-ban két rendeletet is kiadtak a felvásárlás szabályozásáról. Az első megtiltotta a zsidó kereskedőknek, hogy országos vásárok idején kívül cserzetlen nyersbőrt felvásároljanak. Pár hónappal később - enyhítve a szigorú rendelkezésen - előzetes engedélyhez kötötték a felvásárlást.704 Az 1736-os összeírásból ismert tizenegy Pápán lakó zsidó családfő közül négy nyersbőrrel kereskedett.705 Már az 1734-es uradalmi számadásban is szerepel Mathias Hirschl, aki ekkor kecskebőröket vásárolt.706 A hagyományosan zsidó szakmának számító dögbőrkereskedés707 a veszprémi egyház- megyei birtokok esetében is szinte kizárólag a zsidó kereskedők kezében volt.708 Az uradalmakkal kapcsolatban álló bőrkereskedők nagy tőkeerővel rendelkező kereskedők voltak, akik nemcsak a helyi, hanem a távolabbi uradalmakban elhullott állatok bőrére is előre szerződést kötöttek709 az idevalók pedig csak Húsvét után akarták volna átalvenni. Nem kételkedem, a rajkai zsidó szombaton fogja magát ez assignatiómmal jelenteni. Akart itt előpénzt leadni, de nem acceptáltam semmit is és így az egész árát tartozik ott letenni.” A kormányzó régens utasította a prefektust, hogy ha a zsidó mégsem jelentkezne, akkor a göbölyőket adják a mészárosoknak. 703 Nagy Z. 1985: 506-509. 704 MZsO III: 729., 733.; VeML IV.t.a. 5/1736. április 9., 7/1736. május 25. 705 MZsO VII: 622-625. Mathias Hirschl, Abraham Hirschl, egy másik Mathias Hirschl és David Wolf. 706 MOL P1216 capsa 56. nr. 14. 707 A betegségben, balesetben elhullott állatok bőre. A vágóhídi, mészárszéki nyersbőrre nem vonatkozik a megnevezés. 708 Az 1736-os országos zsidóösszeírás szerint a Veszprémben lakó három zsidó családfő közül kettő nyersbőrrel kereskedett. A püspöki joghatóság alatt álló Jacobus Lebl és Michael Samuel neve mellett a következő bejegyzés olvasható: „Exercet qusestum cum pellibus non elaboratis.” MZsO VII: 618-619. 709 Neuman Ábrahám pápai zsidót az 1820-as években a veszprémi káptalan birtokain összegyűjtött bőrök legnagyobb felvásárlói közt találjuk (Jakab 2010b: 237.). A bőr és a gyapjú - nemritkán spekulációs célzatú - felvásárlása nagyarányú kereskedelmi tőkéhez juttatta az azt kezükben tartó zsidó kereskedőket, akik ezáltal gyakran tetemes vagyonra tettek szert. A kecskeméti zsidó kereskedők éltették a környék gyapjú- és bőrkeresletét, tevékenységüket éppen ezért nem korlátozták (Ö. Kovács 1987:31., 35-36.). 197
