Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
Összegzés A fentiekben a mindennapi élet világából hozott példákkal megkíséreltük számba venni mindazokat a területeket, amelyeken a pápai zsidóság és társadalmi környezetének különböző rétegei érintkeztek, és ahol bizonyos fokú befogadási és beilleszkedési készség is megmutatkozott a felek részéről. A problémát folyamatában tekintve, korszakunk egymást követő időszakaiban eltérő mértékű és kiterjedésű integrációról beszélhetünk attól függően, hogy a környezetükkel létesített kapcsolatok az élet mely területeire terjedtek ki. A zsidóság társadalmi helyzete, a lehetőségeit szabályozó törvények (tiltások és engedmények) következtében először gazdasági kapcsolatba került az őt befogadó földesurak uradalmi gazdaságával és az uradalmi központok, a városok lakosságával. A városi megtelepedés jellege, az elszigetelődés lakhatási lehetőségekből is következő hiánya az érintkezés további formáinak kialakítására késztette mind a zsidóságot, mind a városi társadalmi rétegeket. Ezek a gazdasági kapcsolatokkal társulva bonyolult, gyakran változó érdekközösségeket és érdekellentéteket, konfliktusokat generáltak. A gazdasági kapcsolatok a rendi korszak legvégéig nem tudtak áthatolni a céhrendszer zártságán. A társadalmi érintkezések széles köre bizonyos fokú egymásrautaltságot alakított ki és akkulturációs folyamatokat is elindított. A feltételekhez szabott befogadás a zsidóságot nyelve és szokásai bizonyos mértékű feladására, vallási előírásainak lazítására késztette, ezzel is növelve alkalmazkodási készségét. A rendi korszak végére - éppen ezen alkalmazkodási törekvés hatására - figyelemre méltó társasági integráció valósult meg, amely azonban a zsidóság részéről nagyobb mértékű önfeladással járt, mint a befogadók részéről. Korszakunk végéig Pápán csaknem teljesen megvalósult a zsidóság gazdasági integrációja, s a város társadalmi és kulturális életébe történő beágyazódása is jelentősnek mondható. Ez az integráció később a politikai jogokkal és a vallási emancipációval társulva a dualizmus korszakában jó alapot biztosított a további fejlődéshez. 157
