Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
igen komplex metszet, amit az összeírás külön, önálló és részletes elemzése adott, valamint annak a folyamatnak a bemutatása, amely - véleményem szerint - ezt a képet eredményezte. A megfogalmazott kérdésfeltevések, a kijelölt korszakhatár, valamint a rendelkezésre álló források keretet szabtak a témának, amelyen igyekeztem belül maradni. További kérdések kifejtése a monografikus esettanulmány határait szétfeszítette volna. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen mélyfúrás a kijelölt célon túl további kérdések vizsgálatára és továbbgondolására is alkalmas, ami azonban e könyv kereteit túlhaladta volna. A szöveg igen sok számszerűen közölt adatot tartalmaz. Nyilvánvaló, hogy az adatok akkor értékelhetők igazán, ha viszonyítani tudjuk őket. Ez azonban gyakran nehézségekbe ütközik. Egyrészt meghatározóak a forrásadottságok: nagyon ritkán fordult elő ugyanis, hogy egy-egy adott időszakból egymásnak megfeleltethető források álltak volna rendelkezésemre. Másrészt például a forrásokban előforduló pénzértékek mellől gyakran hiányzik a pénznem pontos megnevezése, holott éppen a tárgyalt korszak második felében került sor a papírpénz bevezetésére és többszöri pénzrontásra. Gyakran nem megállapítható, hogy adott helyen ezüst- vagy váltóforintot jelöl-e az irat, bár tudjuk, hogy a mindennapi életben inkább a bankópénzt favorizálták. A könyv végén található térkép kísérlet annak megfigyelésére, hogy vajon a topográfia miként igazolja, illetve hogyan szemlélteti az integráció mértékét, a városon belüli együttélési viszonyokat, a zsidóság városon belüli elhelyezkedésének sajátosságait. Arra törekedtem, hogy a forrásadottságokat figyelembe véve - amennyire csak lehet - feltárjam a zsidó háztulajdonokat. Ez csaknem hiánytalanul sikerült, azonban nem minden házvásárlás dokumentuma rögzítette a ház kataszteri számát, ezért térképre vetítésük sem lehetett teljes. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy a beazonosított, zsidó tulajdonban lévő városi ingatlanok térképes ábrázolása így is látványosan igazolja a szövegben tett megállapításaimat. A címválasztás hangsúlyos utalás Benda Gyula Zsellérből polgár című keszthelyi monográfiájára, amellyel tiszteletemet kívánom kifejezni egykori tanárom emléke előtt. A választott címet indokoltnak gondolom azért is, mert munkám szintén egy dunántúli kisvárosi miliő azonos korszakának hasonló elemzését adja, azzal az eltérő megközelítéssel együtt, hogy a helyi városi társadalomnak csak egy bizonyos részét emeli ki és elemzi. E könyv megjelenésekor sokaknak kell köszönetét mondanom. Először is munkahelyi vezetőmnek, Hermann Istvánnak, hogy biztatott és lehetővé tette számomra a doktori tanulmányok elvégzését, majd a disszertáció megírását. Hálával tartozom témavezetőmnek, Kosa László professzornak, aki az elmúlt években figyelemmel kísérte kutatásaimat, disszertációm előÍO
