Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

II. Szervezés - Vitorlázórepülő-kiképzés, bevetési koncepciók

rűen, hangtalan repülés révén. A nagyobb kapacitású tehervitorlázók képesek voltak jelentős mennyiségű hadianyag szállítására több alkalommal is (Go-242, Me-321316 felhasználása utánpótlás szállítására a keleti arcvonalon). Használatukkal lehetőség nyílt az ejtőernyős csapatok tüzérséggel, illetve könnyű harckocsikkal történő támogatására.

Az ejtőernyős tüzérség317 célba juttatásához is a vitorlázógéppel történő szállítás látszott a legcélravezetőbbnek. Elméleti szinten egy könnyű löveg egy kb. 25 személyes szállítógépben és vitorlázó gépben elfért volna kezelőszemélyzetével és lőszeranyagával együtt.318 A vontatógépen foglalt volna helyet a parancsnok és kb. 10 ejtőernyős tüzér, a repülőgép személyzete és ejtőernyős dobásra csomagolt lőszer. A vitorlázón a vezető, három tüzér, a löveg és lőszer fért volna el. Ennek gyakorlati megvalósíthatóságával matematikai szinten is foglalkoztak.319

A Magyar Királyság ejtőernyős csapatneme folytatott kísérleteket páncéltörő ágyú ejtőernyővel történő ledobhatóságával kapcsolatban 1940-1941 folyamán, ám tényleges gyakorló ledobásokra nem került sor. Megfelelő technika hiányában a vitorlázógéppel történő deszantolás is csak elméleti szinten került megvitatásra.

A magyar haderőben 1943-ig csak elméleti szinten, a Magyar Katonai Szemle hasábjain történt említés a vitorlázók harci alkalmazásáról, főként a nagy hadviselő államok (Német Birodalom, Nagy-Britannia, Amerikai Egyesült Államok) kapcsán.

Pataky Géza százados 1941-ben részben saját tapasztalatok alapján, „részben külföldi szakleírásokból, folyóiratokból és újsághírekből" vett adatok alapján fogalmazta meg elképzeléseit az ejtőernyős csapatok szervezésével kapcsolatban.320

316 A Messerschmitt Me-321 Gigant óriás teherszállító vitorlázó repülőgépet az angliai invázió számára tervezték, bár az invázióra nem került sor, összesen 152 darabot építettek belőle. Mivel a hatalmas gép kezelésére képzett személyzetre volt szükség és a költséges gépet a landolás után nehéz volt újra felhasználni, Me-323 jelöléssel a vitorlázót egy hatmotoros szállítógéppé alakították át. Dr. Bonhardt Attila ezredes írásbeli közlése. 2011.11. 07.

317 Az ejtőernyős tüzérek mind a német Fallschirmjägerek, mind a honvéd ejtőernyősök esetében elsősorban hagyományos tüzérségi eszközöket (36 mintájú, 3,7 cm-es páncéltörő ágyú, ill. 18L/11 mintájú hegyi gyalogsági ágyú. GÓLLÁ 2006. 43.) alkalmaztak harcaik során - illetve a tervezett és végrehajtott légideszant akciók során is ilyen eszközöket vetettek be. Ezek jellemzően hegyi ágyúk voltak, mivel kialakításuk során már eleve törekedtek a minél kisebb tömeg és a könnyű szállíthatóság elérésére. Ugyanakkor a német ejtőernyősöknél külön hátrasiklás nélküli ágyút is kifejlesztettek a nagyobb tűztámogatás elérésére.

318 MAROS 1943. 353-354.

319 A gépágyú szállíthatóságának két fő akadálya volt: nagy tömege és terjedeleme. Összeszerelve semmiképp sem lehetett volna szállítani. Vasy 1944. 597-603. A német ejtőernyősök tüzérségi eszközöket ejtőernyővel (5 ejtőernyőből álló fékezőemyővel) vagy tehervitorlázóval szállították a harctérre - aknavetőket, 3,7 cm-es páncéltörő ágyút, illetve hátrasiklás nélküli ágyúkat. Kezdetben kisebb, DFS-230 típusú, majd a nagyobb teherbírású Go-242 volt a szállítóeszköz.

320 PATAKY 1941. 364.

99