Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
II. Szervezés - Egyenruha, hadiöltözet
rán történő viselésre. A gépben való mozgást akadályozta, nehéz tömegű volt, emiatt a szállítógép hasznos terhelését csökkenteni kellett. A javaslat szerint „/német mintájú/ sátorvászon anyagból készült eje. ugróruha'' rendszeresítésére volna szükség. A téli ugróöltözet szőrmebélés helyett, meleg, többrétegű műrost béléssel készülhetne. A javasolt ejtőernyős ugróruházat egy mintapéldánya legyártásra került és azt ki is adták csapatpróbára, ahol megfelelt.238 (3.-4. kép) Az ugróruházat része volt még a rendszeresített derékszíj, valamint bőr pilóta sapka (haubé), a fülrészbe beépített fülhallgató nélkül.239 Az erdélyi bevonulások (Kolozsvár, Nagyvárad), az 1942. májusi csapatzászló-adományozás240 során, valamint a budapesti Hősök terén az ejtőernyős díszőrség is ezt a fejfedőt viselte. Az ugrókiképzések során már a kísérleti keret is megtapasztalta a keményebb földet érés okozta agyrázkódásokat. Ezt, valamint a komolyabb sérüléseket elkerülendő, a páncélos csapatoknál is használatos bőr sisakot (fejvédőt) alkalmazták.241 (5. kép) „Ezen az őszön vezettük be az ugrásnál kötelező bukósisak használatát. Ahogy fokozódott az ugrások száma, úgy lett mind gyakoribb a talaj érés közbeni fejsérülés. Ezek ugyan nem voltak súlyosak, de nem is kívántuk megvárni a súlyosabb sérülést. Rendszeresítettük a motorkerékpár versenyzőknél használatos, talpbőrből készült, homlokon és tarkón párnázott bukósisakot. Ez nem csak a sérüléseknél védte a fejet, hanem elejét vette, a talajérésnél sokszor elkerülhetetlen nagyobb bukások okozta kisebb agyrázkódásoknak is. Az elején sok baj volt a sisakokkal. Ha az nem felelt meg pontosan az ember fejméretének, az ernyő kinyílása okozta rántás következtében elszakadt az állszíj és a sisak elrepült. Ilyenkor az ember hajadonfőtt érkezett a földre. Az emberek sem szerették a szokatlan és billegő fejvédőt. Idővel sikerült megerősíteni az állszíjat és sok, különböző méretű bukósisakot beszerezni. így lassan megszokták az emberek a fejvédő használatát. Persze ehhez hozzájárult az is, hogy néhány nagyobb bukásnál maguk is érezték, hogy komoly sérüléstől mentette meg őket a bukósisak."242 (6. kép) 238 Ugyanebben az iratban említés esik az ejtőernyős sisakról is: a mintapéldány elkészítése a H.T.I-ben (Haditechnikai Intézet) kivitelezés alatt állt. HL HM 43.310/2/r. oszt. ein. -1941. 239 Az „ejtőernyős csapat részére", 1941 februárjában, megrendelt, bőrből készült, fülkagyló nélküli fejvédőből 1050 db leszállítását a megrendeléstől számított, kb. 3-4 hét múlva ígérték. HL HM 78.100/2/r. oszt. ein. -1941. 24° 1942. május 25-én zajlott az ejtőernyős csapatzászló-adományozás, melyen a díszvendég Horthy István kormányzóhelyettes volt. 241 Az ugrók gyakran bukósisakként hivatkoznak rá. ÓVÁRI-OSS 1941. 14. Az első ugrásnál kötelező volt a bukósisak viselése. HL Tanulmányok és visszaemlékezések gyűjteménye, 2904. sz., Marosújvári Géza - ejtőernyős szolgálatom emlékei (1941 -1945), 20. Az ún. bukósisak alatt a 37M fejvédő bőrsisakot értették, melyet 1937. július 28-án rendszeresítettek. 242 SZOKOLAY é. n. 53. A sisak bevezetését „[...] az tette szükségessé, hogy a kiképzés során gyakoriak voltak a fejsérülések, különösen akkor, ha a szél afóldetérő ejtőernyőst magával ragadta. Több csúnya fejsebet okoztak a ferdén levágott kukoricaszárak főidből kiálló hegyes tövei is. [... Г HUSZÁR 1999.41., SZOKOLAY é. n. 53. 84