Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
II. Szervezés - Toborzás és válogatás
ségből mindenkit 3 éves tényleges szolgálatra köteleztek, függetlenül attól, hogy mikor vonult be tényleges szolgálatra.202 1943-ban a gyorscsapatoknál, a repülőknél (beleértve az ejtőernyősöket is) és a méneskarnál: a nem karpaszományos sorlegénység tényleges szolgálati ideje békeviszonyok között is 3 év volt.203 A mozgósított alakulatoknál, tehát az ejtőernyősöknél is, a folyó évi harmadéves nem karpaszományos sorlegénységet 1943. évi október hó 1-től kezdve hadiszolgálatra behívott tartalékosoknak tekintették. Ezeknek fokozatos leszereléséről külön intézkedtek (l./b. osztály - ügykörébe tartozott a honvédség háborús szervezésének és mozgósításának előkészítése). A nem mozgósított alakulatoknál - az ejtőernyősöknél is - a nem karpaszományos sorlegénység tényleges szolgálati idejét békeviszonyok között szintén három évben határozták meg. A nem mozgósított alakulatoknál a 3 évi tényleges szolgálati kötelezettségüket leszolgált nem karpaszományos sorlegénységet 1943. évi szeptember hó 20-a és szeptember hó 30-a közötti időben a nem tényleges viszonyba helyezték. Amennyiben azonban a csapatnembeli pótalakulatok kiképzési nehézségei, vagy egyéb okok azt szükségessé tették, közülük egyesek - a legszükségesebb számban, - külön engedéllyel (l./b. oszt.), mint tartalékosok hadiszolgálatra, illetve rendkívüli gyakorlatra azonnal behívhatok voltak. Amennyiben a rendszeres újonchányad és a rendelkezésre álló egy évet (gyorscsapatoknál, repülőknél, ejtőernyősöknél egy és két évet) már szolgált sorlegénység (had- apródok, sortisztesek és honvédek) összege a rendszeresített sorlegénységi állományt - továbbszolgáló és hivatásos tiszthelyettesek és tisztesek szerinti pótlások levonása után is - kivételesen meghaladhatta, úgy a létszámfelesleget a 10. osztálynál december hó 31-ig be kellett jelenteni.204 Orvosi vizsgálat A toborzáshoz és válogatáshoz szervesen hozzá tartozott az orvosi vizsgálat kiépítésének rendszere, ahogy azt több beadványban is tárgyalták. A szabályozás első lépése az volt, hogy az ejtőernyős szolgálatra történő jelentkezés során, az önkéntesek közül az alkalmatlanokat egészségügyi-fiziológiai szempontok alapján kiszűrjék. A repülőorvosi vizsgálat volt a legfontosabb, amely eldönthette, hogy a jelölt mehet-e ejtőernyősnek vagy sem. Egy fiziresített sorlegénységi állománnyal szemben hiányok számszerűen egy alakulatnál sem állanak fenn. (10. osztály)." Ebben a rendelkezésben az ejtőernyősök még részben védett alakulatként szerepelnek (szemben a HL HM 41.000/1/a. oszt. ein. -1941. számú rendelet fogalmazványával), ami azt jelentette, hogy „a megbízható magyar és német legénységen felül legfeljebb 15-20% priorált egyéb nemzetiségű legénység osztható be oly helyekre, ahol semmiféle kárt nem okozhatnak kocsis, küldönc, lóápoló, stb.)." HL HM 41.000/1/a. ein. -1941. számú rendelet. 202 HL VKF 6187/1. oszt. ein. -1941. 203 HL HM 43.000/1/a. oszt. ein. -1943. 204 HL HM 43.000/1/a. oszt. ein. -1943. 75
